Bene János: Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). (Jósa András Múzeum Kiadványai 45. Nyíregyháza, 1998)
Hajagos József: A 28. honvédzászlóalj története
Komárom felmentésével véget ért a tavaszi hadjárat. Ebben a 28. honvédzászlóalj komoly veszteségeket szenvedett. Egy már Buda alatt kelt május 20-i létszámkimutatás szerint 884 fő volt a hadrafogható létszáma (20 tiszt, 2 törzsegyén, 862 őrmester, altiszt és honvéd). Ez a létszám több, mint az április 9-i 820 fő, ami abból származhatott, hogy a márciusban megbetegedettek, illetve a tavaszi hadjáratban kisebb sebesülésekkel kezeltek közül sokan bevonultak zászlóaljukhoz. A 884 főn kívül 120 fő máshová volt vezényelve, míg 267 fő volt az egyéb okok miatt távollévők száma. Utóbbiak többségét betegek és sebesültek alkothatták, ami igen tekintélyes szám. 28 Buda ostroma Komárom felmentése után elvileg két lehetőség állt a magyar hadvezetés előtt. Követni a Győrön túl visszavonuló császári csapatokat, vagy felszabadítani Budát. Az április 28-i komáromi haditanács katonai és politikai megfontolásokból az utóbbi mellett döntött. A problémás lőszer- és egyéb ellátás legrövidebb útját elzárta az ellenség kezén lévő Buda és Kossuth is kifejezte óhaját minél előbbi elfoglalására. A komáromi ütközet után jelentős változások következtek be az I. hadtest vezetésében. A helyettes hadügyminiszterként Debrecenbe távozó Klapka helyett Nagysándor József tábornok lett a parancsnoka. A Dipold- és a Bobich-dandár alkotta hadosztály parancsnokságát a III. hadtestből áthelyezett Kiss Pál ezredes vette át. A másik hadosztálynak a parancsnoka Kazinczy Lajos alezredes maradt, akit azonban Budán a felgyógyult Máriássy János ezredes váltott fel. A lovashadosztály parancsnoka Dessewffy Arisztid lett. Az I. hadtest csapataival a 28. honvédzászlóalj április 30-án Tatára, május 1-én Felsőgallára, 2-án Zsámbékra, 3-án Budakeszire, 4én pedig Budára vonultak. Az I. és III. hadtesten kívül ekkor már itt tartózkodott a II. hadtest, s ide érkezett a Kmety-hadosztály is. (A VII. hadtest másik két hadosztálya, a visszavonuló császári főerőket követve Győrbe lett előretolva.) A budai vár a magyar hadvezetés által reméltnél jobban meg lett erődítve a parancsnok, Heinrich Hentzi vezérőrnagy által, s nagyjából 4500 fős őrséggel rendelkezett. Komoly előkészítés nélkül rohammal bevenni nem lehetett. Erről a magyarok meggyőződhettek a Kmety-hadosztálynak a Vízivárosban levő megerődített vízmű elleni május 4-i támadásának kudarca után. A Komáromból iderendelt ostromlövegeket Guyon tábornok csak késlekedve szolgáltatta ki, s azok csak május 11-én érkeztek meg. A vár rendszeres lövetését május 16-án kezdték meg, az ütegállások kiépítése után. Már az első napi réslövés is komoly sikereket hozott, ezért Görgei május 17 - 18 éjjelére látszattámadást rendeltek el, amely az eredménytől függően tényleges támadásba is átmehetett. Legalább annyit azonban el kellett érnie, hogy a tényleges támadáshoz megkönnyítse a várfalakhoz való eljutást. A nyugatról támadó I. hadtest28 A 28. hz. meneteire - RÓNAY: napi bejegyzések; a nagysallói ütközetre - KLAPKA György 1986: 217223. o., KÁRSA Ferenc 1993: 177-181. o., MÁRKUS László 1955: 94-95. o.; komáromi ütközetre - HERMANN Róbert 1992/a: 157-159. o.; május 20-i létszám - HL. 1848-49.: 29/181.
