Bene János: Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). (Jósa András Múzeum Kiadványai 45. Nyíregyháza, 1998)
Hajagos József: A 28. honvédzászlóalj története
zsinórok, csákók, „bornyúk és nyakravalók" megrendelése végett Hubafy Sándor hadnagyot és Bészler Károly debreceni kereskedőt Pestre küldte. (A hiányok egyébként elsősorban a 27. honvédzászlóalj vonatkozásában jelentkeztek, aminek felruházását Tar október 23-án át is kívánta adni célszerűségi okokból Hodosy Miklós Bihar vármegyei kormánybiztosnak.) Megbízottjai számára egyúttal 70000 Ft utalványozását is kérte. A kívánt összeget a pénzügyminisztérium november 8-án utalványozta Hubafy hadnagynak. A kért összeg egy jelentős részét a 28. honvédzászlóalj részére dolgozó debreceni kézművesek munkájának a kifizetésére szánta. November 3-i jelentésében Tar pár hét alatt lehetségesnek tartotta a 28. honvédzászlóalj felszerelését. Huszóczy százados másnapi jelentésében kitért a kormánybiztos erélyes eljárására, s ő is lehetségesnek tartotta a ruházat november 16-ig történő elkészülését. Jelentése szerint a nadrág világos szürke, az atilla sötét szürke, míg a mellény fehér posztóból készült. Tar és Huszóczy várakozásai a ruházattal kapcsolatban túlságosan optimistának bizonyultak. Hrabéczy őrnagy november 15-én jelentésében felszerelési problémákkal indokolta az azonnali elindulás lehetetlenségét. Leghamarább november 17-én tartotta lehetségesnek az elindulást, de akkor is csak a „két szárnyosztályával, habár nem egészen is felszerelve", mert még sem csákót, sem atillát, sem szuronyokat nem kapott a zászlóalj számára. A két szárnyosztály az 1., 2., 5. és 6. századokat jelentette. A 3- és 4. század, „...a zászlóalj középosztálya azonban semmi esetre fel nem szerelhetvén, csak czipővel és köpenyei bírva még...felszereléséig, vagy további parancsig Debrecenben maradand". 1() A fegyverzetre vonatkozóan kevesebb információ áll rendelkezésünkre. Huszóczy százados november 4-én azt jelentette, hogy már csak 284 darab lőfegyver hiányzik. Ez a hiány november 15-ig sem oldódott meg, mert Hrabéczy őrnagy aznapi jelentése szerint még nem érkeztek meg. Azt, hogy a zászlóalj fegyverei elavult kovás, vagy modernebb lőkupakos és gyutacsos fegyverek voltak-e, nem tudjuk. A 28-ikkal egy időben alakuló 26. honvédzászlóaljat 2-2 századonként eltérő fegyverekkel szerelték fel, meglehet ez volt a gyakorlat más zászlóaljak esetében is. A fegyverekhez november 4-én még nem voltak lőszerek, melyeknek a megküldését Huszóczy sürgette. Ez utóbbi a kiképzés szempontjából lett volna fontos. Lőszer nélkül nem lehetett a lövészetet gyakorolni. A rendszeres kiképzés csak a zászlóalji keretek kialakulása, vagyis október második felében indultak meg. Erről Huszóczy a következőket jelentette: „Gyakorlatok, amennyire ujjonczaink ruházatlan állapota engedi fegyverrel tartatnak, rosz időbe ekkoráig mindig szakaszok, vagy sorokkal változtatva a hely minőségéhez képest, folyosókon, és szobákba oskolák, de fegyver fogták is gyakoroltattak". A kiképzés nehézségeiről más vonatkozásban megemlékezett Petőfi is november 3-án Or/ai Petrics Somának írt levelében: „Egészségem tökéletesen jó; de mennyi a dolgom? arról csak annak lehet fogalma, aki tudja, mit tesz az: 16 Petőfi levele - PETŐM ÖPM: 467-468. o.; a debreceni közgyűlés október 2-i és november 6-i jelentése - OL. H. 92. ONHT: 1848:6995.. 7747.; Tar Károly október 22-i, 23-i és 24-i jelentése OL. H. 2. OHB.: 1848:1444., 1540., 1543-, november 3-i jelentése és a kért pénz utalványozása - OL. H. 92. ONHT: 1848:7530., 8005.; Hrabéczy november 15-i jelentése - URBÁN Aladár 1981: 375. o.
