Bene János: Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). (Jósa András Múzeum Kiadványai 45. Nyíregyháza, 1998)

Bene János: Szabolcs a honvédelemért 1848-49-ben

Bene János: Szabolcs a honvédelemért 1848-49-ben Az 1848. márciusi pozsonyi és pesti forradalmi események híre nem egészen egy hét múlva érkezett meg Szabolcsba. A megye akkori székhelyén, Nagykálióban tanácskozó megyei közgyűlés előtt március 21-én olvasták fel a Helytartótanács március 16-án kelt levelét, melyben a rend és a béke fenntartásához szükséges intézkedések kiadására szólította fel a törvényhatóságot. Ennek megtételére az egybegyűlt Karok és Rendek egy 29 tagú Közbátorsági Választmányt rendeltek ki, melyet az események éber figyelemmel kísérésére, s szükség esetén a rend és a béke fenntartásához a nemzetőrség megszervezésére utasították. Elnökké Pécby László másodalispánt, alelnökké pedig gr. Dégenfeld Imrét, a későbbi főispánt választották. Elhatározták továbbá azt is, hogy üléseiket hétfőnként tartják, hétköznap pedig legalább 7 tag állandóan Kallóban tartózkodik, hogy mindig határozatképesek legyenek.

1 A Közbátorsági Választmány első ülését március 25-én tartotta, ahol ismertették István nádornak Bécsben, március 17-én kelt leiratát gr. Batthyány Lajos miniszterelnökké történt kinevezéséről, valamint Batthyány Lajos 1. számú miniszterelnöki körlevelét, melynek lényege, hogy a törvényhatóságok minden tekintélyüket és hatásukat a közbéke és a nyugalom fenntartására fordítsák, hogy a megkezdett átalakulás minél előbb és nagyobb megrázkódtatások nélkül valósuljon meg. A választmány e cél elérésére a legbiztosabb módnak a nemzetőrség felállítását látta, melyet rögtön kétféle módon is meg kívánt szervezni. Javaslata szerint a helybeli nemzetőrség a településen belül teszi majd szolgálatát, a mozdítható nemzetőrséget, mely a törvényhatóságon belül bárhol bevethető, a megye négy járásában szervezik meg és táboroztatják. A nemzetőr saját ruhájában szolgál, nemzetőri mivoltát a süvegére tűzött kokárda jelzi. A mozdítható nemzetőrség felállítási helyeiül Nyírbátort (kapitány: Kállay Emánuel), Kisvárdát (Czóbel Imre), Nyíregyházát {Elek Mihály), Nádudvart {iff. Patay István) és Nagykállót (Finta Márton) jelölték ki.

2 A választmány elkészítette a mozdítható nemzetőrség esküformáját, sőt még arra is volt gondja, hogy a nagyobb ünnepélyesség okáért e nemzetőröket a vármegye zászlaja előtt kell felesketni. A nemzetőrség szervezésére, valamint a nép körében előforduló „balmagyarázatok és félreértések" elkerülésére, az új töivények megmagyarázására a járások szakaszaiba

3 is bizottságokat küldött ki a választmány. A március 29-én tartott ülés pedig már arról határozott, hogy a főhelyeken meghirdetett mozgó nemzetőrség szervezését április 2-án kezdik meg. E toborzás sikeresebbé tételére Péchy László alispán Debrecenben több száz röplapot nyomtat1 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzatának Levéltűni (a továbbiakban: SzSzBMÖL.) IV. A. I/a. Közgyűlési jegyzőkönyv (a továbbiakban: jkv.) 674. szám. Külön: IV. B. 102. (Szabolcs vármegye Központi Bizottmányának iratai) 48. csomó 486. sz. 1848. 2 A Nádudvari járást nagy területe miatt kettéosztották, így lett ötödikként felállító hely Nagykálló. 3 1848-ban Szabolcs megyének négy járása: Dadái, Nyírbátori, Nádudvari és Kisvárdai, járásonként pedig 4-4 szakasza volt. A járás élén a főszolgabíró, a szakaszokén szolgabíró állt.