Bene János: Huszonnégyes honvéd ek a Kárpátokban. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 42. Nyíregyháza, 1997)

ig a 24. gyaloghadosztály csupán Dolina, Bolechow, Sztrij területét érte el.

31 A március 31-én megindított, vonatát nélkülöző ungvári seregtest több menetoszlopot alkotva, a havas Uzsoki-, Vereckei-, illetve Beszkid-hágón és a galíciai „sártengeren" átkelve tette meg az utat idáig. Visszaemlékezések Gergelyfl Imre ezredes, a 24. tábori tüzérosztály parancsnoka (életrajzi adatait lásd a 10. számú jegyzetben): A mozgósítás végrehajtása simán folyt le. A behívottak késedelem nélkül, rendben beérkeztek. Egyetlen szökés sem fordult elő. A legénység zöme Zala, Somogy és Fejér megyéből származott, egyharmaduk már volt a harctéren. Az összlétszám 20 %-át románokkal és ruszinokkal kellett kiegészíteni. Ezekkel a nemzetiségi katonákkal a harctéren soha, semmi baj nem volt. Teljesen összeforrtak a magyar legénységgel, jóban-rosszban kitartottak és amikor az 1945. első hónapjaiban megkezdődött felbomlási folyamat következtében megkezdődtek a szökések, a román és ruszin szökevények arányszáma nem haladta meg a magyar legénységét. Ruszin embereink még akkor is kitartottak, amikor később, visszavonulás során kiürítettük Kárpátalját. A fegyverletétel napján meggyőződésem szerint nagyban és egészében ugyanolyan volt az arány a magyar és nem magyar legénység között, mint az elindulás napján. Február végén a hadosztály valamennyi ezred-, zászlóalj- és osztályparancsnokát Vezérszállásra rendelték és ott tájékoztattak arról, hogy feladatunk a Kárpátok védelme lesz a Beszkid-hágó területén. Másnap reggel kivittek gépkocsin valamenynyiünket a határra, hogy ott egységeink részére állásokat szemrevételezzünk. Volóctól gyalog vágtunk neki a határnak a majdnem térdig érő mély hóban. Természetesen egyedül, műszerek nélkül eredményes munkát nem tudtunk végezni, ezért egy héttel később a hadosztályparancsnok engedélyével a három ütegparancsnokkal, néhány figyelőtiszttel és műszerekkel ismét kiutaztam Volócra és onnan gyalog elindulva Skotarskaja, Hukliva és a Hideg-völgy területén szemrevételeztük a tüzelőállásokat és figyelőhelyeket. Március 23-án érkezett meg a parancs az elindulásra. A hadosztály feladata volt: gyalogmenetben felvonulni, a Beszkid-hágó területén a határt megszállni, illetőleg ott védelemre berendezkedni. Az oroszok ekkor már Stanislau térségében állottak. [...] 1944. március 25-én Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, reggel 9 órakor indultam el az osztállyal Munkácsról, de csak két üteggel, mert a 3- üteget - a lovai között kitört takonykór miatt - vesztegzár alá helyezték. Ott álltam napsütéses tavaszi reggel a szép munkácsi laktanya tágas udvarán a zárt vonalban kiigazodott osztály előtt. A trombitások az „Imát" fújtak és mialatt ennek a régi, szép trombita31 HL. M. kir. Honvéd Vezérkar főnöke 1. oszt. Tájékoztató (a továbbiakban: VKF. 1. oszt. Táj.) 1944. 04.16. 15