Bernáth Zoltán: Ukrajnától a Párizsi medencéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 43. Nyíregyháza, 1998)
Előszó
A századparancsnok három sebesülést jelent. De egyik sem súlyos, sikerül őket ellátni. És a sebesültek nem akarják elhagyni a századot. A szemem megdöbbenést tükrözött. Az, amit a századparancsnok művel, a legsúlyosabb hadbírósági eljárást vonhatja maga után. Akár halálra is ítélhetik. Az, amit tesz, parancsmegtagadás, mégpedig az első vonalban. Az én sorsom sem lehet sokkal jobb, én tanúja vagyok ennek a parancsmegtagadásnak, a felsőbb vezetés rászedésének. A századparancsnok megnyugtat. - Bízd rám a dolgot. Majd este mindent megbeszélünk. Egy biztos, a hadbíróság csak hetek elteltével ítélne halálra. Ha most mennék a domb ellen, már most szembenéznék a nagy kaszással. De nemcsak engem fenyegetne, hanem mindazokat, akiknek az életéért felelnem kell. Déli tizenkét órakor a hadnagy újra felhívja a zászlóalj-parancsnokságot s jelenti: a század elfoglalta a dombot. Beásta magát, szilárdan kitart. Összesen hat katona sebesült meg, egy sem súlyos, az egészségügyiek ellátták a sebesülteket. A zászlóaljparancsnok szinte türelmetlen, alig várja, hogy tovább jelentse a nagyszerű hírt. Viszi is a drót feljebb és feljebb, majd tovább, a németekig. Elértük, amit reméltünk, a németek a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a magyarok teljesítményéről. Most már nem hallgathattam. Ez már nemcsak a század és a hadnagy ügye. Mint jogász tisztában vagyok a várható legsúlyosabb következményekkel. A felsőbb parancsnokság bármely pillanatban rájöhet a vakmerő csalásra. A századparancsnok másfél órát kért. Addig várjak türelemmel. Azt, hogy várok, nem teszek semmit, megígértem. De hiába kérte, hogy legyek nyugodt. Nagyon idegesített a dolog. Ezért a felelőtlenségért a felelősségre vonást nem lehet elkerülni. Fél kettőkor a századparancsnok felhívta a felettesét, a zászlóaljparancsnokot. Közölte, hogy az ellenség ellentámadásra készül, azonnali segítséget kér. A zászlóaljparancsnok megígérte, hogy másnap segítséget küld, a századnak csak addig kell kitartania. Ezt követően, délután fél háromtól visszafelé peregtek az események. Fél háromkor jelezte a századparancsnok, hogy megindult az ellenséges ellentámadás. Bejelentését fegyverropogás kísérte. Másfél óra elteltével azt jelentette, hogy az egyik szakaszát vissza kellet vonnia. Később ugyanerre a sorsra jut a másik szakasz is. Végül az egész századnak hátrább kellett húzódnia. Este kilenckor a századparancsnok hadnagy jelenti, hogy a század tartja az eredeti állást. S innen semmiféle erő nem fogja kivetni. A zászlóaljparancsnok a jelentést tudomásul vette. Kifejezésre juttatta az elismerését is. A jelentése után a hadnaggyal kezet fogtam. Hős volt ő minden vonatkozásban, s megmentette nyolcvan embere életét. De könnyű lett volna lebuknia! Elegendő, ha a századdal szomszédos sávban lévő egységek valamelyike érdeklődni kezd a zászlóalj- vagy ezredparancsnokságon, s