Bernáth Zoltán: Ukrajnától a Párizsi medencéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 43. Nyíregyháza, 1998)

Előszó

akik nyugatra mentek, a magyar korány nem engedi be az országba; a magyar kor­mány ugyan beengedne minket, de a szovjet kormány szembe került a nyugati hatal­makkal és nem tudnak megegyezni a foglyok kiadása tekintetében sem. A magyar kormánnyal elhúzódik a békekötés és mindaddig a magyar foglyok nem mehetnek haza... Mind hidegebbek az éjszakák. Mind több embert szállítanak kórházba. Nagy kér­dés, ki az, aki nyavalya nélkül ússza meg a fogságot. Akkor is, ha azonnal elszállí­tanak. Aggodalmunk eloszlatására nem elegendő az az egyötöd, majd egynegyed alma, amit a vöröskereszttől, illetve a franciaországi szociáldemokratáktól kapunk. Ebben az évben ez volt az első friss gyümölcs, amit ettem. A bizonytalanságnak ebben az időszakában, minden este színültig megtelt a kápol­na. Október 14-én a bizonyosság erejével értesülünk arról, hogy másnap indul haza az első ezer hadifogoly. Én magam is köztük vagyok. Október 14-én este egyetlen hadifoglyot sem láttam a kápolnában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom