Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Sok időt és energiát fordított saját műveltségének elmélyítésére is, s ennek eredményeként a szabó mesterséget a tudományos kutatással cserélte fel. Érdeklődési területe a főrangú és nemesi családok története és címereinek leírása volt. Tanulmányai a Századok és a Máramaros és Bereg című lapokban jelentek meg. Főbb művei: A Podmaniczky-család, 1892; Lányai család, 1895; A magyarországi bennszülött és beköltözött mágnás családok ismertetése (784 család, 14 nagy kötetben). Irodalom: Miklós Elemér: Bereg irodalmi hagyományai. Nyíregyháza, 1988. Balázs József (Vitka, 1944. március 19.) Középiskolai tanulmányait Mátészalkán végezte. Utána két esztendeig Budapesten gyárban dolgozott. Később az ELTE-n szerzett magyar—történelem szakos tanári oklevelet. Doktori értekezését Antonioni-ról írta, s ez már sokat elárult igazi érdeklődéséről, a filmművészet iránti vonzalmáról. Két évig üzemi lapnál dolgozott, majd filmgyári dramaturg lett. Első írásai a Kritika című folyóiratban jelentek meg, de igazán csak a Forrás 1975. évi 1. számában közölt Koportos című kisregénye után figyeltek fel rá. Ettől kezdve gyors egymás utánban láttak napvilágot művei. Fő műfaja a kisregény, de színműveket is írt. Bátori advent című drámáját a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház mutatta be 1983-ban. Ugyanott került színre 1985-ben A homok vándorai című darabja is. Több kisregényét megfilmesítették. Művei: Magyarok, 1975; Koportos, 1976; Fábián Bálint találkozása Istennel, 1976; Az ártatlan, 1977; Szeretők és szerelmesek, 1978; A torcellói Krisztus, 1981; Az eltévedt tank, 1983. Irodalom: Funk Miklós: Balázs József pályakezdése, Jelenkor, 1976. Nácsa Klára: Balázs József regényei. Valóság, 1977. Miklós Elemér: „Engem minden odaköt". Balázs József és a szülőföld kapcsolatáról. In.: Miklós Elemér: Üzenetek félárnyékból, Nyíregyháza, 1993.