Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

ZÁHONY Béres Benő (Záhony, 1890—?) Életrajzi adatai hiányosak. Gyermek- és ifjúkoráról szinte semmit sem tudunk. Latin-történelem tanári oklevelet szerzett. Pályáját 1915-ben a kolozsvári református gimnáziumban kezdte, később Szekszárdon, majd Kisvárdán volt tanár. Az első világháborúban olasz hadifogságba esett. A háború után verseket, novellákat írt és fordított. Költeményei főként antológiákban jelentek meg (Tizenöt éve. Cegléd, 1934; Új költők, új lantok. Paks, 1934; Dunántúli koszorú. Veszprém, 1934; Tavaszi szántás. Cegléd, 1935.) Önálló kötete: Játék a tűzzel. Az asztrológus. (Dramolettek.) Bp. 1938. Irodalom: Magyar Művészeti Lexikon. Bp. 1938. ZAJTA Gvadányi József (Rudabánya, 1725. október 16—Szakolca, 1801. december 21.) Olasz eredetű családból származott. Egerben és Nagyszombatban tanult, majd katonai pályára lépett. Részt vett az örökösödési háborúban, Csehországban, majd Olaszországban harcolt, ahol francia fogságba esett. Hazatérése után megházasodott, de a hétéves háború idején újra hadba vonult. A békekötés után eleinte a Felvidéken, majd Szatmar megyében, Zajtán állomásozott ezredével, s többször megfordult a szomszédos Nagypeleskén és Badalón is. írói pályája szokatlanul későn kezdődött. Elmúlt hatvan esztendős, mikor első munkája nyomtatásban megjelent (A pöstyéniferedés, 1787). írásainak hangneme a patriarchális népiesség képviselőivel, Orczy Lőrinccel és Dugonics Andrással rokonítja. Legjelentősebb alkotása, amely nevét igazán megőrizte, az Egy falusi nótáriusnak budai utazása című elbeszélő költeménye. 1787—88-ban írta, de csak 1790ben jelent meg. Művéhez szatmári élményeit, megfigyeléseit is felhasználta. Főhősének a hagyomány szerint Becsky György nagypeleskei földesúr volt a modellje, akit nyilván nem véletlenül nevezett Zajtai Istvánnak. A mű nagy része Zajtai uram pest-budai kalandjait meséli el, de első fejezeteiben eleven színekkel ábrázolja indulását, a Peleskéről Budára vezető út viszontagságait, s ennek néhány szatmári és nyírségi állomását is.