Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Krúdy már másnap reggel tudomást szerzett a dologról, azonnal Tuzsérra utazott és napokon át onnan küldte tudósításait a fővárosi lapok számára. Salamon Ella tragédiájának híre bejárta a világot. Krúdy riportjait a magyar újságokból a nagy külföldi lapok is átvették. Voltak azonban olyan világlapok is, amelyek közvetlenül a Nyíregyházi Sajtóirodától kértek tudósítást. A hazai lapok pedig állásajánlatokkal halmozták el a gimnazista tudósítót. Lásd még: Nyíregyháza, Tiszaeszlár. Irodalom: Katona Béla: Krúdy Gyula pályakezdése. Bp. 1971. ÚJFEHÉRTÓ Szoboszlai Pap István (Újfehértó, 1786. november 12—Debrecen, 1855. augusztus 14.) Földbirtokoscsaládból származott, református lelkész, majd püspök lett. Középiskolai tanulmányait Debrecenben és Késmárkon végezte, majd külföldön, Göttingenben tanult. 1819-től Debrecenben lelkész, 1841-től püspök. 1849-ben a Debrecenbe menekült kormányt támogatta. Művei: Miképpen lehet a gyermektelen özvegy asszony anyává? Debrecen, 1821 ; Diétái prédikációk, Debrecen, 1828; Ünnepi, alkalmi és közönséges egyházi beszédek. Debrecen, 1857. Irodalom: Vasárnapi Újság, 1856. 34. sz. Fővárosi Lapok, 1871. 68. sz. Varga Zoltán: Szoboszlai Pap István élete és munkássága. Debrecen, 1934. Némethy András László (Újfehértó, 1801. február 20—Bécs, 1866. április 25.) Nyírségi földbirtokos családból származott. Középiskolai tanulmányait Nagyváradon kezdte, majd Kassán folytatta. Ugyanott szerzett jogi diplomát is. 1821-ben Nagykállóban lett joggyakomok, majd két év múlva Pesten ügyvéd. 1840-től Szabolcs és Szatmar táblabírája volt. Bécsben halt meg. Fiatal korában versekkel jelentkezett a lapokban és folyóiratokban, később elbeszéléseket és színdarabokat is írt. Jogi szakcikkei is sűrűn jelentek meg. Irodalom: Szinnyei: i. m.: Di. 942.