Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

NÁBRÁD Szarka József (Nábrád, 1825. szeptember 13— ? 1889. július) Iskolai tanulmányait Máramarosszigeten. Szatmárnémetiben és Debrecenben végezte. Lelkészi és tanári diplomát szerzett. Részt vett a szabadságharcban. Bem táborában szolgált kapitányi rangban. Többször megsebesült, egyik szemét is elvesztette. A szabadságharc bukása után, 1850-től Nagykállóban volt gimnáziumi tanár, 1852-ben a máramarosszigeti liceumba került. Később ugyanott lelkészként működött. Költeményeit, novelláit és ismeretterjesztő cikkeit a korabeli fővárosi és vidéki lapok közölték (Vasárnapi Újság, Pesti Napló, Budapesti Hírlap). Önálló műve: Ünnepélyes egyházi beszéd a máramarosszigeti helvét hitvallású evengélikus templom tűzvész okozta romjai fölött. Máramarossziget, 1860. Irodalom: Szinnyei: i. m. XIII. 401. NAGYAR Luby Zsigmond (Nagyar, 1819. április 15—Fülpösdaróc, 1887. július 5.) Jogi tanulmányokat folytatott, ügyvédi oklevelet szerzett, a jogi gyakorlat helyett azonban inkább politikával foglalkozott. Kapcsolatban állt Kölcseyvél, s szoros barátság fűzte Obernyik Károlyhoz. Petőfi többször is vendégeskedett nagyari házában és Fülpösdarócon is. Részt vett a szabadságharcban, később egy ideig megyei tanfelügyelő is volt. Szépírói ambíciói nem voltak, emlékiratait és beszédeit azonban az irodalomtörténetírás is számontartja. Művei: Emlékirat..., Nagykároly, 1861; Emlékbeszéd Deák Ferenc felett. 1877. Irodalom: Ferenczi Zoltán: Petőfi életrajza. Bp. 1896. Margócsy József: A Szamosköz irodalmi emlékei. Fehérgyarmat, 1988.