Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Művei: Pirkadatkor. Debrecen, 1908; Szomorúfüzek alján. U.o. 1909; A halál parkja. U.o. 1915; A halál szérűjén. U.o. 1915; Eletem. Kolozsvár, 1922; Lavinák éneke. Lúgos, 1924; Hazajáró lélek. Nagyvárad, 1935. Irodalom: Tóth Árpád: Szomorúfüzek alján. Nyugat, 1909. I. 508—509. Tóth Árpád: A halál parkja. Nyugat, 1915. II. 1236. Bárd Oszkár: Búcsú Szombati-Szabó Istvántól. Erdélyi Szemle, 1934. 9—10. sz. Dsida Jenő: Néma harang az őrtoronyban. Jegyzetek Szombati-Szabó István költészetéről. Erdélyi Helikon, 1934. 758—764. Zsindely Ferenc (Kisvárda, 1891. december 25—Budapest, 1963. április 26.) Pályáját sajátos kettősség kísérte végig. író és politikus volt egy személyben. Közép­iskolai tanulmányait Komáromban és Pápán végezte, majd a budapesti egyetemen szerzett jogi diplomát. Előbb megyei, majd minisztériumi tisztviselő és országggyű­lési képviselő lett. 1943—44-ben a Kállay-kormány kereskedelem- és közlekedésügyi minisztere volt. Irodalmi tevékenységét versekkel kezdte a 20-as években. Jelentősebb sikereket azonban inkább prózai írásaival, főként vadász tárgyú elbeszéléseivel és regényeivel ért el. Művei: Isten szabad ege alatt, 1932; Dunáról fúj a szél, 1938; A hét cinke, 1945; Samu, Bécs, 1941. Felesége, Tüdős Klára (1895-1980) a népi mozgalom ismert támogatója volt. Maga is több tanulmányt írt. Irodalom: Zsindely Ferencné: Arcképek, Bp. 1978. Benőcs József (Eger, 1892. szeptember 10—? ) Római katolikus kántortanító és író volt. Bükkszéken kezdett tanítani, majd 14 évig Mezőnagymihályon működött. 1926-ban Szerencsre, 1930-ban Kisvárdára került. Pedagógiai munkássága mellett novellákét, cikkeket, riportokat írt, amelyeket főként a miskolci lapok, de egyes fővárosi orgánumok is rendszeresen közöltek (Miskolci Napló, Magyar Jövő, Magyar Család, Pesti Hírlap, Magyarság stb.). Önálló művei: Ismeretterjesztő előadások (két kötet, Eger, 1928, Miskolc, 1930) Vendégszereplés (színmű), Bp. 1936; Száz ünnepi és alkalmi beszéd, Bp. 1936. Irodalom: Az országos Gárdonyi Társaság Évkönyve, Bp. 1929. Hűnek: Nyíregyháza és Szabolcs vármegye községei. Bp., 1931.

Next

/
Oldalképek
Tartalom