Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

lapokba. 1892-93-ban ő szerkesztette a Nagykárolyi Független Hírlapot. Költeményeket és színműveket írt. Művei: Tavaszi virágok, Nagykároly, 1878; Szatírák és dalok, U.o. 1887; Kártyás Kati. Népszínmű 3 felvonásban. U.o. 1893; Villám Bandi. Népszínmű, 1895; A hófúvás. Vígjáték, 1902. irodalom: Molnár József: Adalékok Szabolcs-Szatmár megye művelődéstörténetéhez. A Kossuth Lajos Gimnázium jubileumi Évkönyve. Nyíregyháza, 1956. JÉKE Petheő József (Jéke, 1851. július 23—?) Középiskolai tanulmányait is, a teológiát is Egerben végezte. 1887-től Mándokon volt plébános. Papi teendői mellett rendszeres cikkírója volt a korabeli katolikus sajtónak. Fontosabb cikkei: A vallás és a morál viszonya. Egri Egyházmegyei Közlöny, 1875; Néhány észrevétel Büchner Istenfogalom című munkájára. U.o. 1876. Irodalmi művei: Kis pásztorjáték. Eger, 1880; Eldorádó avagy a boldogság országa. Bp. 1889; Költemények. Eger, 1892; A fekete kenyér. Bp. 1893. Irodalom: Koncz Ákos: Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. KÁLMÁNHÁZA Rákos Sándor (Kálmánháza, 1921. november 25.) Édesapja tanító volt Kálmánházán, amely akkor még Újfehértóhoz tartozó külterületi tanyaközpont volt, csak jóval később, 1949-ben alakult — néhány másik tanyával egyesítve—önálló községgé. Első éveiben tehát ez a nyírségi tanyai környezet, a tanítói szolgálati lakás, a falusi iskola, a mindig gyerekektől nyüzsgő iskolaudvar vette körül. A/ első osztályokat maga is ebben a tanyai iskolában végezte, a gimnáziumot Hajdúnánáson kezdte, majd a nyíregyházi Kossuth Gimnáziumban folytatta, ahol 1939-ben érettségizett. Közben ugyanis már szülei is Nyíregyházára költöztek.