Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Kallós Ilona (Debrecen, 1872-—Hidasnémeti, 1946. szeptember 13.) Iskolai tanulmányait Aradon végezte. Zacharias Józseffel kötött házassága után Nagyszerűiden élt. írói pályáját elbeszélésekkel kezdte, amelyek irodalmi lapokban és folyóiratokban láttak napvilágot. Húsz éves korában jelent meg első regénye. Ezután főként népszínműveket írt, amelyek közül többet be is mutattak. Az egyikhez Szentirmay Elemér, egy másikhoz Bankó Pista szerzett zenét. Első férje halála után tanítónői képesítést szerzett, így került Vásárosnaményba, ahol később Kántor József felesége lett. Itt tanított 1931-ig. Ezután családjával Hidasnémetibe költözött. Művei: A majoresco, 1892; A hűség jutalma, népszínmű; A bankár leánya, népszínmű, 1894; A fogadott leány, népszínmű Szentirmay Elemér zenéjével; A titok, népszínmű Dankó Pista zenéjével. Irodalom: Miklós Elemér: Bereg irodalmi hagyományai. Nyíregyháza, 1988. Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22—Budapest, 1919. január 27.) Ady Lajos 1923-ban megjelent, bátyjáról írott könyvének egy lábjegyzetéből tudjuk, hogy 1913-ban Ady egy „familiáris összejövetelre" Vásárosnaményba utazott. A vele együtt utazó öccse részletesen leírja, hogy miközben a csapi állomáson a csatlakozó vonatra vártak, a költő egy üdvözlő vers írásába kezdett. Nem tudta ugyan egészen befejezni, mégis elküldte a Pest felé induló gyorsvonat postakocsijával. Az utolsó két strófát már csak a vonat elindulása után írta meg, s táviratilag küldte el a Világ szerkesztőségének. A Justh Gyulának ajánlott vers Vendégség Bottyán vezérnél címmel jelent meg. Amilyen részletes Ady Lajos beszámolója a költemény keletkezésének és postázásának körülményeiről, olyan szűkszavú a „familiáris összejövetel" történetével kapcsolatban. Sokan próbálták már kideríteni, mikor és hol lehetett közelebbről ez a családi összejövetel, milyen alkalomból és kik voltak a vendéglátók, eddig azonban a kutatások során még komolyan vehető elképzelés sem igen merült fel. Ennek alapján írta Bereg irodalmi hagyományai című könyvében Miklós Elemér. „A kérdésre, hogy Ady Endre mikor és hol járhatott Vásárosnaményban, helyileg már válasz nem adható.". A kevés információ birtokában valóban elég rejtélyesnek tűnik a dolog, mégsem gondolnám, hogy fel kellene adnunk a küzdelmet. Azt hiszem, a megfejtés kulcsszava a familiáris szó lehet. Ady és az Ady-család rokonsági kapcsolatai eléggé közismertek. Ennek tudatában szinte biztosra vehetjük, hogy itt csak a Csighy-családról lehet szó.