Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Zalka Máté (Matolcs, 1896. április 23—Huesca, 1937. június 11.) Eredetileg Franki Bélának hívták. írói nevét Mátészalka nevéből alkotta. Apja kocsmáros volt, közel ahhoz a helyhez, ahol a hagyomány szerint a Petőfi által megénekelt Szamos parti kurta kocsma állott. Mátészalkán járt polgári iskolába, majd a szatmárnémeti felsőkereskedelmiben érettségizett. 1915-ben katona lett, előbb az olasz, majd az orosz fronton harcolt. 1916-ban hadifogságba esett, s ott vált forradalmárrá. A spanyol polgárháborúban a nemzetközi brigád tábornokaként esett el. Hamvait 1979 áprilisában hozták haza, és a Kerepesi úti temetőben temették el. Matolcsi szülőházát domborműves emléktábla jelöli. A házban hosszú ideig emlékszoba is volt, ennek anyaga később a mátészalkai Szatmári Múzeumba került. Fehérgyarmaton a gimnázium viseli a nevét. Ismertebb művei: Doberdo, 1947; Válogatott elbeszélései, 1952; A bolygók visszatérnek, 1966; Az éneklő börtön, 1967. Irodalom: Földes Péter: Zalka Máté élete, 1966. Nyéki Károly: Zalka Máté (bibliográfia). Nyéki Károly: Zalka Máté kapcsolata szülőföldjével. Kelet-Magyarország, 1965. december 19. Végső búcsú Zalka Mátétól. Kelet-Magyarország, 1979. április 12. Koróda Miklós (Budapest, 1909. június 6—Budapest, 1978. március 22.) Beleszületett az irodalomba. Apja, Koróda Pál, Reviczky barátja volt. Közgazdasági egyetemet végzett, újságíró lett, majd a rádiónál dolgozott. A második világháború alatt haditudósító is volt. írói pályáját életrajzi regényekkel kezdte. írók és történelmi személyiségek élettörténetét írta meg regényesített formában (Reviczky, Batsányi János, Kossuth Lajos, Budai Nagy Antal, Achim András). Később sokat foglalkozott a falu átalakulásával is. Az 50-es, 60-as években többször megfordult megyénkben is. Tunyogmatolcsi élményeiből sikeres regényt írt. Művei: A világ csak hangulat, 1939; Megvilágosodott már, 1942; Budai Nagy Antal, 1951; Látóhegyi asszonyok, 1959; A Holt-Szamos két partja, 1962; Gyönyörök kertje, 1978. Irodalom: Szerb Antal: Koróda Miklós. Diárium, 1944. Hegedűs Géza: Zamatok emlékeinek krónikása. It. 1979.