Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

TUNYOGMATOLCS (Tunyog és Matolcs község 1961-ben egyesült Tunyogmatolcs néven.) Szabó Ferenc (1790 körül—?) Életrajzi adatai hiányosak. Csak annyit tudunk róla, hogy Matolcson volt jegyző. Két műve maradt fenn nyomtatásban: História. Ezen 1817. esztendőben uralkodott rendkívül való éhségről. Mellyeket ezen versekbe kiadott... Matolts. 1817. A szerencsétlen Bojári és Eliza szomorú történetei, vagy a változó szerelem áldozatai (Matolts). Kassa, 1829. Irodalom: Szinnyei: i. m.: XIII. 187. Molnár József: i. m. 148. Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1—Fehéregyháza, 1849. július 31.) Falu végén kurta kocsma című versét Szatmáron írta Petőfi, de az ihlető helyszínt három megyénkbeli település is magáénak vallja: Tunyogmatolcs, Fülpösdaróc és Csenger. Teljesen kizártnak egyik lehetőséget sem tarthatjuk, az utóbbi évtizedek kutatásai (Dienes András, Luby Margit, Molnár József, Molnár Mátyás) alapján azonban mégis úgy tűnik, hogy Tunyogmatolcson volt leginkább minden együtt, ami a vers helyszínrajzában, környezetleírásaiban szerepel. A megénekelt kurta kocsma a két faluból (Tunyog és Matolcs) egyesített település matolcsi oldalán, Zalka Máté emléktáblával jelölt szülőháza mögött, a Szamos két partja között közlekedő komp közelében állt. Ma már a kompnak is, a kocsmának is csak a helyét tudják megmutatni a matolcsi öregek. Petőfi Luby Zsigmonddal járt errefelé, akinek Fülpösdarócon is volt birtoka, ahol egyes források szerint éppen akkor új kastélyt építtetett. Ezt akarta megmutatni a költőnek. Elég ránézni a térképre, Nagyarból Fülpösdarócra csak a matolcsi réven keresztüljuthattak el. A kompra várakozva bizonyára betértek a révkocsmába. Talán ekkor hallhatott valamilyen történetet a költő, amely később a vers alapjául szolgált. Lásd még: Nagyar, Szatmárcseke, Fülpösdaróc. Irodalom: Luby Margit—Molnár József: Petőfi nyomában. Szabolcs-szatmári Szemle, 1956. 1-4. Dienes András: A legendák Petőfije. Bp. 1957. Molnár Mátyás: Petőfi hagyományok Szatmárban. Csengeri krónika. Csenger, 1975.