Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Varga István (Büdszentmihály, 1776. július 31—Szikszó, 1831. március 15.) Tanulmányait Debrecenben és Göttingenben végezte. 1805-ben a teológia tanára lett Debrecenben. 1821-től Szikszón volt lelkész, prédikátor. Művei: Exegétika theológia. Debrecen, 1807; Az új testamentumi szent írásoknak eritica históriája és hermeneuticája. Debrecen, 1816. Irodalom: Új Magyar Athenas. 462. 1. Csurgay József (Vatta, 1819—?) Gimnáziumi tanulmányait Miskolcon végezte. Utána Sárospatakon tanult bölcseletet, jogot és teológiát, végül azonban orvos lett. Előbb Nagyszalontán és Aradon volt főorvos, onnan került később Büdszentmihályra, ahol 1872-től járási körorvosként, majd 1878-tól Szentmihály és Tiszabüd körorvosaként működött. Nagyon sok cikket írt főként az orvosi lapokba, de néprajzi írásai is gyakran jelentek meg a korabeli újságokban. A legismertebb ezek közül A szentmihályi lakodalomról című tanulmánya. Szabolcs, 1876. Irodalom: Szinnyei: i. m.: II. 449. Vasvári Pál (Tiszabüd, 1826. július 14—Mariséi, 1849. július 5.) A márciusi ifjak egyike, író, történész és politikus volt egy személyben. Középiskolai tanulmányait a nagykárolyi piaristáknál végezte, majd a pesti egyetemen tanult. Eleinte irodalmi tervek foglalkoztatták, később — Horvát István hatására — a történelem iránt kezdett érdeklődni. 1847-ben Zrínyi Miklós, a költő'című pályaművével elnyerte a Kisfaludy Társaság díját. Ekkor már Teleki Blanka leánynevelő intézetének tanára volt. A tanítás mellett rendszeres irodalmi tevékenységet is folytatott. Cikkei a Pesti Divatlapban és az Életképekben jelentek meg. Tagja volt a Tizek Társaságának, mint a márciusi ifjak egyik vezéralakja, részt vett a 12 pont megfogalmazásában is. 1849 elején Biharban, Szatmárban, Szabolcsban gerilla-csapatot toborzott. Annak élén vett részt a szabadságharcban. A Gyalui-havasokban, románokkal vívott csatában esett el. 23 éves volt. A fiatalon elhunyt író, történész és politikus emlékét ma elsősorban szülővárosa ápolja, ahol 1990-ben Vasvári Pál Társaság alakult. Azóta ez az egyesület