Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

emlékülésekkel és kiadványokkal igyekszik ébren tartani a megyében is, országosan is a hős márciusi ifjú szellemi hagyatékát. A város múzeuma is Vasvári Pál nevét viseli. A múzeumban a névadó relikviáiból összeállított kiállítás is látható. Fontosabb kötetei: Válogatott írásai, 1956; Elfelejtett írásai, 1985; „A márciusi ifjak egyike én valék", 1988; Bús napok, 1989. Lásd még: Nyírvasvári. Irodalom: Fekete Sándor: Vasvári Pál, 1951. Rubin Péter: Vasvári Pál, 1947. Takács Péter: Vasvári Pál ifjúsága. Szabolcs-szatmári Szemle, 1975. Bene János—Takács Péter: Források Vasvári Pál életéhez. 1989. Cselényi István Gábor: A szépíró Vasvári. A Vasvári Pál Társaság Füzetei, 2. Sorés János (1850 körül—?) Életrajzi adatait nem ismerjük. Református lelkész volt Szentmihályban a múlt század második felében. Költeményeket is írt, s cikkei rendszeresen jelentek meg Nyíregyházán, a Nyírvidék című lapban. Helytörténet-írással is foglalkozott. Művei: Szentmihály község története. Debrecen, 1887; Eisa ibolyák. Versek. Késmárk, 1899. Irodalom: Petrik: Magyar könyvészet 1886-1900. Szőke Sándor (Büdszentmihály, 1859. július 12—?) Középiskolai tanulmányait Hajdúnánáson és Debrecenben végezte, majd Egerben szerzett tanítói képesítést. Pedagógusi pályáját Nagybajomban kezdte, majd Egerben folytatta. írásai a korabeli nevelési szaklapokban és iskolai értesítőkben jelentek meg. Művei: Toldy Izabella. Eger, 1892; A nőnevelés fontossága. U. o. 1892; Nevelésügyi Emlékkönyv. U.o. 1909; A szép a nevelésben. Bp. 1900; Tanítási bírálatok. Eger, 1902. Irodalom: Petrik: Magyar Könyvészet 1886-1900.