Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Művei: Poétái játék, amelyet Csokonai Mihály kedves barátom játékos béka-egér harcának emlékezetére magához megküldöttem, 1795; A baranyai felkelő nemes sereghez, 1809; Pásztori dal, melyet József nádor főherceg nejének halálára írt 1817-ben. Irodalom: Szinnyei: i. m.: VIII. 1206. Gróf Dessewffy József (Krivány, 1771. február 13—Pest, 1843. május 2.) Szabolcsi főúri családból származott. Birtokaik Büdszentmihályon és Királytelken terültek el. Középiskolai tanulmányait Kassán, az egyetemet Pesten végezte. 1795ben részt vett a Napoleon elleni háborúban. Szoros barátság fűzte Kazinczyhoz, akivel állandó levelezésben állt. 1815-ben klasszicista stílusban épített szentmihályi kastélya a kor szellemi életének egyik központja volt. A hatalmas parkkal körülvett épületben sokan vendégeskedtek, többek között Kazinczy is több alkalommal. Látogatásainak emlékét őrzi Szent Mihály című epigrammája, amelyben Dessewffy József és felesége, Sztáray Eleonóra érdemeit méltatta: Puszta vala a vad sík, perzselt agyag: Eleonóra Rá pillantó, s im thesszali Tempe leve. Térj árnyékiba, hív Idegen; szent helyre jutottál, S ez büszkén most is hirdeti a géniuszit. Dessewffy József aktív szerepet játszott a Magyar Tudományos Akadémia megalapításában, s Kassán folyóiratot indított/''elsőMagyarországi Minerva címmel. Elsők között szállt síkra a sajtószabadság védelmében (Über Pressenfreiheit und Bücherzensur. Leipzig, 1831.). Dessewffy József elsősorban politikus volt, de költeményeket, útirajzokat és publicisztikai műveket is írt. Utolsó éveiben szembe került Széchenyi reformeszméivel és reformkor fiataljainak irodalmi törekvéseivel is. Egykori kastélya, amelyhez később új szárnyat építettek, ma ipari szakmunkásképző intézet. Művei: Bártfai levelek. Sárospatak, 1818; Dessewffy József gr. irodalmi hagyományai, 1860; Gr. Dessewffy József munkái, 1888. Irodalom: Csengery Antal: Egy pár vonás g. Dessewffy József és Kazinczy Ferenc jellemzéséhez. 1884. Ferenczy József: Gr. Dessewffy József életrajza. 1897. Fenyő István: Az irodalom respublikájáért. 1976. Poór János: Politizáló művelt főúr. Klasszika és romantika között. 1990.