Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Irodalom: Gyulai Ágost: Kiss Áron emlékezete. Magyar Pedagógia, 1909. Új Magyar Athenas, 213. 1. Pallas Nagy Lexikona. X. 601. 1. Barna József: Ki volt Kiss Áron? Kelet-Magyarország, 1988. október 20. Kótai Lajos (Kunhegyes, 1846. április 7—Szatmar, ?. ) Családi neve eredetileg Kota. 1865-ben, porcsalmai nevelősködése idején ezt módosította Kótaira. Tanító, pedagógiai szakíró és költő volt egy személyben. Tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban végezte. Innen került házitanítónak Gyene Pál családjához Porcsalmára. Később Zsarolyánban, Gacsályban, Ököritón tanítóskodott, majd Szatmáron lett rajztanár, s végül ipariskolai igazgató. Költeményei ifjúkora óta jelentek meg különböző vidéki lapokban (Szamos, Debreceni Protestáns Lap, Szatmar stb.), de a Vasárnapi Újság is közölte verseit. Megjelent a Vidéki Költők Albumában is (Kassa, 1896). Humorisztikus tárcacikkeket is írt. 1884 és 86 között a Szamos című hetilap szerkesztője volt. A szépirodalom mellett széles körű szakirodalmi tevékenységet is folytatott, főként földrajzi, történelmi és természetrajzi tankönyveket írt. Művei: A magyar királyság és az osztrák császárság rövid földirata, Szatmar, 1874; Altalános földrajz, u.o., 1874; Magyarország történelme, u.o., 1879; Költemények, u.o., 1879. Irodalom: Ország-Világ. 1890. 51.sz. Balogh László: A tankönyvíró Kótai. Kelet-Magyarország, 1992. novenber 14. Erdős Jenő (Porcsalma, 1912. december 23—Budapest, 1981. szeptember 30.) Középiskolai tanulmányait Derecenben végezte, ahol 1932-ben érettségizett. Újságíró lett. Dolgozott a Kis Újság, a Szabad Föld, a Szabad Szó, a Pest Megyei Hírlevél és a Művészet szerkesztőségében, igazán azonban a szociográfia érdekelte. Főként szülőföldjéről és Budapest munkásnegyedeiről írt szociografikus tanulmányokat. 1935ben a Válaszban jelent meg Az élet rendje Szatmar megyében című írása. Valószínűleg ennek alapján figyelt fel rá Sárközi György, a Magyarország felfedezése című könyvsorozat megtervezője és elindítója, aki tíz részre osztotta az országot, s minden tájegység társadalomrajzának elkészítésével egy-egy neves írót bízott meg. A felkért írók a következők voltak: Illyés Gyula, Németh László, Kodolányi János, Féja Géza, Erdei Ferenc, Kovács Imre, Szabó Zoltán, Kerék Mihály, Boldizsár Iván és Erdős Jenő. A rangos névsorba bekerülni nem akármilyen megbecsülést