Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Kiváló pedagógus volt, de nemcsak tanító, hanem a falu igazi mindenese, orvos, gyógyszerész, ügyvéd, népművelő egy személyben. A falunak nem volt orvosa, ezért — ha a bábaasszony nem boldogult — a komplikáltabb szüléseket is ő vezette le. S mindezek mellett arra is maradt ideje és ereje, hogy néprajzi és régészeti gyűjtőmunkát végezzen. Gyűjtőmunkája és amatőr régészkedése révén került kapcsolatba a 20-as évek közepén Kiss Lajossal, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatójával, aki szinte munkatársává fogadta. Rövid időn belül egyenrangú tagja lett Kiss Lajos baráti körének, amelybe a város akkori értelmiségének jónéhány kiválósága tartozott {Fehér Gábor, Gacsályi Sándor, dr. Vígvári László, Boross Géza stb.). Kiss Lajos közvetítésével ismerkedett meg Turi Sándor Ortutay Gyulával is. Ortutay a harmincas évek elején kezdte néprajzi kutatásait, gyűjtéseit. Akkoriban a Nyírség volt a legkevésbé bejárt, feldolgozott terület, így érthető, hogy éppen ide akart jönni. Móra Ferenc ajánló soraival érkezett Kiss Lajoshoz, aki — Turi Sándor gondjaira bízva — Paszabra irányította tovább. Az ismeretségből életre szóló munkakapcsolat lett. Ortutay életművének meghatározó része Turi Sándor segítségével jött létre. A harmincas években új színnel gazdagodott Turi Sándor munkássága. Ekkor kapcsolódott be a Sárospatakon Újszászy Kálmán vezetésével kibontakozó népfőiskolai mozgalomba, s ennek révén került kapcsolatba később Móricz Zsigmonddal és a Kelet Népével is. Nagyhatású népfőiskolai előadásokat tartott Sárospatakon és Nyíregyházán is. Neve országosan is ismertté vált. Paszab ebben az időben sajátos szellemi központtá vált. Jellemző, hogy egy sárospataki útjuk alkalmával — Patakról Nyíregyházára jövet — Németh László és Illyés Gyula is felkeresték Turi Sándort Paszabon. Turi Sándor inkább az élő szó, mint az írás mestere volt. Számos nagyhatású előőadást tartott, s ezek között irodalmiakat is, elsősorban a Bessenyei-családról. Cikkei főként a megyei napilapban, a Kelet-Magyarországban jelentek meg (A régi dohányosok élete, Kihaló mesterségek nyomában, Paszabi teknőcsinálók stb.). Élete végén Paszab monográfiája címen tervezett művén dolgozott, ebből azonban csak részletek láttak napvilágot. Irodalom: Fábián Gyula: Márványtáblák helyett. Emléksorok Turi Sándor paszabi tanítóról. Szabolcsszatmári Szemle. 1967. 3. Ortutay Gyula: Emlékezés Turi Sándorra. Tiszatáj, 1973. 8. Barota Mihály: Turi Sándor. Nyíregyháza, 1981. Ortutay Gyula (Szabadka, 1910. március 24—Budapest, 1978. március 22.) Szegeden érettségizett 1929-ben. Utána ugyanott lett magyar—latin—néprajz szakos egyetemi hallgató. Egyike volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma megala-