Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Fontosabb művei: A jó életnek és halálnak mestersége. Győr, 1786; Kis biblia, azaz, keresztény embernek hite s tisztje. Győr, 1787. Irodalom: Új Magyar Athenas, 409. Halász József (Balkány, 1803. március 23—Nagyvárad, 1886. április 27.) Református papi családból származott. Jogi tanulmányait Debrecenben végezte. Később Nagyváradon nyitott ügyvédi irodát, majd kisebb birtokot vásárolt és gazdálkodott. Élete végén újra Nagyváradon élt és irogatott. A függetlenségi párt helyi elnöke is volt. Közel 400 vezércikke jelent meg a különbőz korabeli lapokban (Napkelet, Vasárnapi Újság, Nagyvárad, Szabadság, Debrecen stb.). Önállóan megjelent kötete: Erkölcstan példákban. Pest, 1873. Irodalom: Szinnyei József: i. m. VI. 876. Rátkay József (Balkány, 1849. december 8—?) Református papi családból származott. Apja esperes volt Balkányban. Tanítóképzőt végzett, majd középiskolai tanári képesítést szerzett Budapesten. Rövid ideig Karcagon tanított, majd Nagyváradra került, ahol a pedagógiai munka mellett a Nagyvárad című lap állandó munkatársa volt. írt vezércikket, verset, tárcát. Pedagógiai szakcikkei és módszertani segédkönyvei is jelentek meg. Önálló kötetei: A régi jó időkből, Nagyvárad, 1896; Április 11, mint rendelt ünnep. Nagyvárad, 1900. Irodalom: Szinnyei: i. m.: XI. 606. Báthori Ferenc (Balkány, 1860. május 8—Szászrégen, 1936. július) Egyetemi tanulmányait Budapesten, Bécsben és Kolozsvárott végezte. A diploma megszerzése után hosszabb időt töltött Párizsban. Egy ideig nevelősködött, majd 1896-ban a nagyváradi felső kereskedelmi iskola tanára lett, ahol 40 évig szolgált. Utazás közben, Szászrégenben érte a halál.