Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Művei: A Colosseum vértanúi. Képek a római amphitheátrum történetéből. (Fordítás németből.) Ungvár, 1892; Poroszországi emlékek. Ungvár, 1900. Irodalom: Szinnyei: i. m. VEI. 877. Barota Mihály (Bököny, 1922. november 12—Szombathely, 1995. április 5.) A Nyíregyházán szerzett tanítói oklevél birtokában, 1942 őszén Nyírderzs községben választották meg a görög katolikus elemi népiskola kántortanítójának. Ez osztatlan iskola volt, ami azt jelentette, hogy egyedül tanította mind a hat osztályt. Egy évi működés után, 1943-ban katonai szolgálatra hívták be. A kiképzés után hamarosan a keleti frontra került, ahol megsebesült. A háború vége után visszakerült Nyírderzsbe, s ott tanított 1949-ig. 1950-ben Nyíregyházán lett diákotthon-vezető. Művei: Bölcső és katedra, Nyíregyháza, 1972; Turi Sándor, Nyíregyháza, 1981; Háza Mosonyi utcában, Bp. 1989; Diákélet Pannóniában, Szombathely, 1991; Szigetlakók, Nyíregyháza, 1992; Híradás a végekről, Nyíregyháza, 1994. Lásd még: Bököny, Nyíregyháza. Irodalom: Katona Béla: Turi Sándor. Szabolcs-szatmári Szemle, 1982. 4. Bodnár István: Ház a Mosonyi utcában. Kelet-Magyarország, 1989. december 16. M. J.: Elhunyt Barota Mihály. Kelet-Magyarország, 1995. április 13. Fenyvesi Károly (Debrecen, 1937. november 23.) Családi neve eredetileg Schwarcz volt. Amerikában Charles Fenyvesi néven ír. 1956 őszén a debreceni egyetem bölcsészeti karának irodalom szakos hallgatója volt. Évfolyamtársaival együtt részt vett a forradalomban, ezért annak leverése után nyugatra távozott. Az Egyesült Államokban telepedett le. Tanulmányait a Harvard Egyetemen fejezte be. Újságíró lett. Két nagy tekintélyű amerikai lap, U.S. News and World Report és a Washington Post munkatársa, de a New York Times is gyakran közli írásait. Több könyve jelent meg. A legnagyobb feltűnést Mikor kerek volt a világ című művével aratta, amely 1992-ben Magyarországon is megjelent. Műfajilag nehezen meghatározható alkotás. Nem regény, nem útirajz, nem családtörténet, de mindegyiknek az elemei megvannak benne. Alcíme, Emlékek a szabolcsi szép időkből, sokat elárul a könyv tartalmáról, de ez sem egészen pontos, hiszen nem a szerző emlékeiről van szó, hanem az ősök emlékezetéről, egy szabolcsi zsidó család