Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Múvei: A hegy alatt (riportregény), 1968; Sárköz (szociográfia), 1972; Árnyék nélkül (kisregény), 1979; És ég az oltár (esszé), 1983; Nevelő idő (esszé), 1984; Bátor, 1987. Irodalom: Lázár István: Vállalkozások értelme. Új írás. 1972. Tüskés Tibor: Valóságközeiben. Forrás. 1981. Hankiss Elemér: Gondolkodó szociográfia. Kortárs, 1983. Reszler Gábor: Kunszabó Ferenc. In: Szülőhelyük Szabolcs-Szatmár. Nyíregyháza, 1985. Futaky László: Bátor szociográfiája. Pedagógiai Műhely, 1988. 2. Sumonyi Zoltán (Szatmárnémeti, 1942. február 5.) Családi neve eredetileg Papp Zoltán. Budapesten érettségizett, az ELTE magyar— orosz szakán szerzett tanári oklevelet. Egy ideig újságíró, majd a rádió irodalmi osztályának munkatársa, szerkesztője, osztályvezetője. Közben a Mozgó Világ című folyóirat rovatvezetője is volt. Gyermek- és ifjúkorának egy részét Szabolcs-Szatmárban töltötte, nyilván ez magyarázza, hogy több nyírségi témájú, különösen Nyírbátorhoz kötődő verse van: A nyírbátori Psalmus, Nyírségi utazásunk, A Meissen—Nyírbátori fővonal stb. Fontosabb kötetei: Spártai suhanc, 1967; Teli rózsával, plakáttal, 1973; A portré kiegészül, 1977; Pesten már nyár van, 1983; Magyar messiások, drámák, 1984; A trójaiaknak, 1986; Az igazi Menlo Park, 1987; Ki szól, ha baj van? 1989. Irodalom: Két költői út — egy nemzedékből. Vas István és Domokos Mátyás beszélgetése. Kortárs. 1986. Magyar József (Nyíregyháza-Dózsaszőlő, 1953. december 12.) Családi neve Kovács. Fellépésekor azonban a Kovács József név már foglalt volt az irodalomban, ezért választott másik nevet magának. Gyermekkorát Nyíregyházán, Tiszalökön és Nagykállóban töltötte. Középiskolai tanulmányait ez utóbbi helyen, a Korányi Frigyes Gimnáziumban végezte. Költői indulására nagy hatással voltRatkó József közelsége, de csak tanítványa lett és nem epigonja. A 80-as évek elejétől Nyírbátorban él. Verseit a 70-es évek közepétől közölték az irodalmi folyóiratok (Alföld, Napjaink, Új írás) és antológiák (Kelet felől, 1914; Hogy a virág megmaradjon, 1979; Az örvénylő-szívű vándor, 1985; Üzenetváltás, 1986; Csillagok, csontok, 1987; Ikarosz készülődik, 1987. Önálló kötetei: Keleti limes, 1989: Lehet híd, 1990; Memóriáié, 1993. Ratkó-breviárium címei összeállítást készített a költő műveiből (Nagykálló, 1993).