Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

kérésükkel a jószívű adakozót háborgatták: „Azért nem illett, hogy a magától hulló termő fát rázzuk és borbéli alamisna iránt másszor is újjabban instáljunk, de a szemérmet nem tudó szükség arra kénszerít, hogy ha nem akarunk is, alkalmatlankodgyunk." Irodalom: Takáts Sándor: Kelemen Didák és Károlyi Sándor családja. Katolikus Szemle, 1892. Rákos Balázs Raymund: Ugye, Atyafiak?! Kelemen Didák élete. Róma, 1975. Rákos Balázs Raymund: P. Kelemen Didák levelei. Róma, 1978. Dr. Fazekas Árpád: A Tisztántúl apostola. Kelemen Didák (1663-1744). Kelet-Magyarország, 1991. április 20. Kászoni Ferenc (Kiscség, 1743. december 26—Kézdivásárhely, 1811. február 14.) Minorita szerzetes és iskoladráma-író volt. Nyírbátorban végzett teológiai tanulmányokat, később ugyanott filozófiatanárként működött. Egyideig Kolozsvárott lelkészkedett, majd Eperjesen és Egerben dogmatikát tanított. Művei: De rege Dagoberto, 1768; De Jeroboam, 1769; De Cyro, 1770. (Mindhárom iskoladrámáját bemutatták.) Irodalom: Monay Ferenc: Adatok a magyar-országi és erdélyi minoriták irodalmi munkásságáról. Róma, 1953. Miklós Ambrus (Csíktapolca, 1744. április 25—Beszterec, 1809.március 11. Minorita szerzetes volt, több iskoladráma szerzője. Aradon és Eperjesen végezte teológiai tanulmányait. Később különböző szerzetesi iskolákban (Kantán, Lúgoson, Eperjesen) maga is teológiát és egyházjogot tanított. Egy ideig Nyírbátorban volt lelkész, majd Kantán és Nagyenyeden házfőnök. Művei: Stolander bálba megy. Kanta, 1774; Stolander procátor és négy mesteremberek. Kanta, 1774. Irodalom: Szabó J. Dániel: Két minorita iskoladráma. Itk. 1918. Kulifay Zsigmond (Nógrádverőce, 1796. április 13—? 1868. február 17.) Papi családból származott, de apja korán meghalt. Anyja újra férjhez ment, így költöztek még gyermekkorában Losoncról Nyírbátorba. Tanulmányait Debrecenben