Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

orvosdinasztia megalapítója került 1787-ben a Nyírségbe, ahol 50 évig volt — nagykállói és kislétai székhellyel — Szabolcs vármegye főorvosa. Az unokája volt Jósa András, aki 1834-ben Nagyváradon született, s kalandos ifjúkori próbálkozások után (hat helyen végzett középiskola, jogi egyetem, mezőgazdasági akadémia stb.) 30 éves korában szerzett orvosi diplomát. Ekkor került Nagykálióba, ahol a Korányi Frigyes által alapított szükségkórház vezetője lett. Ez az eleinte csupán néhány ágyas kis kórház karitatív intézményként indult, s az első tíz évben jótékonysági műkedvelő előadások és megyebálok bevételeiből tartotta fenn magát. Jósa András Műkedvelő és Színpártoló Egyesületei alapított Kallóban, de nemcsak szervezte az előadásokat, maga is részt vett a színdarabok betanításában, a díszletek készítésében, ha kellett, játszott is, s ha éppen nem találtak kedvükre való darabot, bohózatok, jelenetek írására is vállalkozott. Húsz évig maradt Kálióban, s az igazgatása alatt a 8 ággyal indult inségkórházból 84 ágyas megyei közkórház alakult ki. S emellett számtalan tanulmány és cikk írására is futotta idejéből, erejéből, s már akkor elkezdte régészeti kutatásait, ásatásait, amelyekkel későbbi múzeumalapító tevékenységét indította el. 1884- ben vármegyei főorvossá nevezték ki. Ekkor költözött Nyíregyházára, az új megyei székvárosba. Lásd még: Nyíregyháza. Irodalom: Csallány Dezső: Jósa András irodalmi munkássága. Bp. 1958. Fazekas Árpád: Megyénk nagy orvosai. Nyíregyháza, 1987. Bárányi Ferenc: Adalékok a nagykállói amatőr színjátszás történetéhez. Nagykálló, 1993. Kiss Rezső (Ürmény, 1838.—?) Felvidéki származású volt, Nyitra megyéből került a Nyírségbe. 1873-ban lett a nagykállói gimnázium magyar—latin szakos tanára. Az iskolai munka mellett igen termékeny irodalomtörténeti tevékenységet folytatott. Tanulmányai, cikkei rendszeresen jelentek meg a korabeli lapokban és a gimnázium Értesítőjében (Magyarország és a Nagyvilág, Fővárosi Lapok, Nyírvidék stb.). Fontosabb tanulmányai: Egy avar monda franciául, Szenczi Molnár Albert életéhez, Toldy István mint versíró, Gaál József Szirmay Ilonája, Magyar írói álnevek. 1885- ben egy fontos helytörténeti munkát adott ki: Adalékok Szabolcs megye művelődésének történetéhez címmel. Virágh Sándor című népszínművét Nagyváradon mutatták be 1897. szeptember 2-án. Irodalom: A nagykállói állami főreáliskola évkönyve. 1897.