Németh Péter (szerk.): Szabadhegy István huszár alezredes naplója 1944. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1995)

Bevezetés

ország számára a legveszélyesebb támadás várható. Ez ma kétségtelenül az 1. magyar hadsereg területén van - írja Csatay - mert ott áll az orosz csupán 35 kilométerre az országhatártól és az 1. hadsereg ereje és fegyverzete nem nyújt teljes biztosítékot egy bekövetkező orosz nagy támadás elhárításához. Éppen ezért ragaszkodnak mindhárom hadosztály itteni bevetéséhez.

18 A lassan már nemcsak katonai, hanem politikai- és presztízskérdéssé vált „ügy" fő témája lett Vörös János és Sztójay Döme

19 miniszterelnök 1944. június 6-i klessheimi tárgyalásainak is, ahol Hitler egyértelműen elutasította a lovashadosztály Kárpátokban való alkalmazását és ragaszkodott eredeti álláspontjához. „...1. lovashadosztály Kárpátokban való alkalmazásával a Führer nem érthet egyet, mert itt nem a jellegzetességének megfelelően kerülne alkalmazásra...Viszont a Pripjetnél a német lovassággal együtt a közös szövetségesi célt szolgálná..." - jegyezte föl naplójába Vörös János a klessheimi tanácskozásról. „Eme reánk nézve hátrányos határozatot csakis a kilátásba helyezett nagyobb anyagi támogatás ellensúlyozta. " — írta az éles hangú tárgyalásról Adonyi-Náredy Ferenc is idézett művében. Az erős erkölcsi és politikai nyomásnak kitett magyar tárgyaló fél végül is engedni kényszerült, s hazatértük után, június 9-én „...a miniszterelnök úrnak sikerült Őfőméltóságát rávennie az álláspontja megváltoztatására, és arra, hogy a lovashadosztály felhasználása érdekében a Führer kívánságának megfelelően döntsön.''- olvasható Vörös János naplójában.

20 Még ugyanezen a napon intézkedés történt a lovashadosztály hadműveleti területre való kiszállításáról is. Három nappal később Vörös János újabb levelet intézett Keitelhez, melyben, többek között, ismét visszatért a lovashadosztály alkalmazására: „...Tekintettel a lovashadosztály lóállományának szinte pótolhatatlan voltára, a Főméltóságú Úr óhajtja, hogy a Führer hozzájárulását adja ahhoz, hogy az esős időszak beálltától kora tavaszig, mikor az időjárási és terepviszonyok amúgy sem teszik lehetővé lovas seregtesteknek a jellegzetességüknek megfelelő hadműveleti alkalmazását s a lóállomány pihentetésre szorul, ezt a pihenőt a lovashadosztály ne a hadműveleti területen, hanem az anyaországban kaphassa meg. Az itt biztosított pihenő, a lóállomány átteleltetése és felfrissítése sokkal kedvezőbb körülmények és adottságok mellett hajtható végre, mint a hadműveleti területen, s így a hadosztálynak jövőbeni alkalmazhatósága is teljes mértékben biztosítva lesz. Erre vonatkozólag kérem Nagyméltóságod válaszai, hogy azt a Főméltóságú Úrnak bemutathassam... "

21 A Központi Szállításvezetőség június 10-i intézkedése szerint a lovashadosztály másnap kezdhette meg a vasúti berakodást és a szállítást a hadműveleti területre. Az élszállítmány a hadosztály szállásszabályozó törzsével és a német összekötő HL. I. 89. VKF. 3682./M.hdm.l. VKF.-1944. 19 Sztójay (Sztojákovics) Döme (Versec, 1883. jan. 5. - Budapest, 1946. aug. 24.) tényleges katonatiszt, altábornagy. 1935 - 1944 között berlini magyar követ. 1944. márc. 22. - aug. 29. között miniszterelnök és külügyminiszter. Háborús bűnösként kivégezték. 20 Az idézet megtalálható: Dombrády Lóránd - Tóth Sándor: A magyar királyi honvédség 1919 - 1945 című művében, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1987. 328. 21 HL. I. 89. VKF. Kivonatok az l.VKF. oszt. naplójának az 1. lovashadosztály mozgósításával kapcsolatos bejegyzéseiből. 3812./M.hadm.l. VKF.-1944.