Németh Péter (szerk.): Szabadhegy István huszár alezredes naplója 1944. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1995)

Bevezetés

törzzsel június 11-én indult el Nyíregyházáról. Az első napon még öt 100 tenge­lyes szerelvény indult Szabadkáról, Szentesről és Kiskunhalasról, majd a további napokon naponta tizenkét 100 tengelyes szerelvény a végszállítmány berakodásá­ig, június 18-ig. Vattay Antal altábornagy, hadosztályparancsnok és törzse június 13-án hagyta el Nyíregyházát. 22 A szállítás Budapest-Vác-Érsekújvár-Galánta-Trencsén-Zsolna-Oderberg-Katowice -Kielce-Radom-Ivangorod (Deblin)-Lukow-Breszt-Litovszk-Kobryn-Pinszk-Luniniec útvonalon történt, ahol az alakulatok kirakodtak. Az élszállítmány június 14-én ér­kezett be, majd folyamatosan a többi, s 20-ig 65 szerelvényből 55 veszteség nélkül befutott. A végszállítmány június 21-én érkezett meg és rakodott ki. A hadosztály­parancsnokság Luniniectől 18 km-re nyugatra, Luninba települt. 23 A honvéd vezérkar főnökének június 9-i intézkedése alapján a kiérkezett had­osztály a Weiss 24 vezérezredes vezette 2. német hadsereg XXIII. hadteste aláren­deltségébe lépett. 25 A június 20-ról szóló napi jelentés azonban már azt tartalmaz­za, hogy a hadosztályt a június 20 és 25 között Pinszkre beérkező Harteneck 26 al­tábornagy parancsnoksága alatt álló német I. lovashadtestbe osztották, mely egyelőre a 2. német hadsereg tartalékát képezte. A későbbiek során a hadtest azt a feladatot kapta, hogy Luniniec és a tőle északra, északnyugatra elterülő térséget biztosítsa, s a partizánoktól tisztítsa meg. Ebben az időben a lovashadosztály kira­kodási és elszállásolási körzetében mintegy 10-13-000 lengyel partizán harcolt, akik elsősorban az utak elaknásításával és váratlan rajtaütésekkel okoztak igen ér­zékeny veszteségeket. Egy ilyen aknarobbanásnál halt hősi halált 1944. június 21­én vitéz Ma kay István 27 vezérőrnagy, a hadosztály lovasparancsnoka. A tragédiáról így számolt be a szemtanú, Schell Zoltán 28 ezredes: „...Az én gépkocsim az oszlop­ban a harmadik volt. Előttünk Makay vezérőrnagy gépkocsija haladt. És ekkor tör­tént... Makay vőrgy. gépkocsija hirtelen eltűnt egy hatalmas, fekete füstfelhőben és erős, tompa robbanás hangja reszkettette meg a levegőt. Az előttünk haladó gépkocsi aknára futott. Az akna a kocsi jobboldali, középső kereke alatt robbant fel, hol Makay vőrgy. ült és felszakította a kocsi alját. Az ülés hiányzott, a robbanás ereje kidobta a gépkocsi­22 HL. Kivonat a Központi Szállításvezetőség naplójától (Schell-hagyaték). 23 HL. VKF. I. a. oszt. számnélküli iratok. Napi helyzetjelentések: 1944. jún. 20. 24 Weiss, Walter (Tilsit, 1890. szept. 9. - ??), vezérezredes, 1943. febr. 4-től a német 2. hadsereg parancs­noka. 25 Tiemann, Ottó (Vilsen/Hoya, 1890. febr. 12. - Bruckhausen-Vilsen, 1952.), 1944. máj. 1-től műszaki csa­patok tábornoka, 1944. febr. 2-től a német XXIII. hadtest parancsnoka. 26 Harteneck, Gustav (Lindau, 1892. júl. 27. - Grosshesselohe, 1958.), 1943. ápr. 1-től altálx>rnagy, 1944. jún. 10-től a német I. lovashadtest parancsnoka. A hadtest alárendeltségébe a német 4. lovasdandár és a 4. páncéloshadosztály, valamint a német 129- gyaloghadosztály tartozott. 7 Makay István, vitéz, makói és geleji (Budapest, 1891. jan. 14. - Luniniec, 1944. jún. 21.) vezérőrnagy, postmortem altábornagy. 1943. aug. 10-től az 1. honvéd lovashadosztály lovasparancsnoka (hadosztályparancsnok-helyettes). 28 Schell Zoltán (Kassa, 1895. júl. 4. - Thalham bei St. Georgen, 1973. nov. 22.), 1942. április l-től ezredes. 1942. okt. l-től az Árpád fejedelem 2. honvéd huszárezred parancsnoka. 1944. június 25-én, Makay Ist­ván hősi halála után őt nevezték ki a lovashadosztály lovasparancsnokául, 1944. nov. 15-én pedig a lo­vashadosztály parancsnokságával bízták meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom