Németh Péter (szerk.): Szabadhegy István huszár alezredes naplója 1944. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1995)

Az utolsó huszár

A ZIELONKAI (B) VÉDŐÁLLÁS Aug. 30. Az osztály a kora reggeli órákban beérkezik a zielonkai védőállásba. Itt - végre - kissé nyugodtabb helyzetbe kerül. Ebben az állásban sincs mélységben tagolt árokrendszer, csak egy harckocsi akadály-, és egy védőárok. Ezeket a németek már előzőleg a lengyel lakossággal kiásatták. Legalább a védők mentesültek «a durva és nehéz földmunkától. Ugyan még az osztálynak magának is el kellett végezni több erődítési munkálatot. De ez a két kész főárok is már jobb volt a semminél. Zielonka kies fekvésű hely. Sokkal szimpatikusabb, mint Wolomin. Békében valami nyaralótelep féle lehetett. Csinos villákból és kertes családi házakból áll. A németek kilakoltatták. Az osztályparancsnok az alosztályparancsnokokkal szemrevételezi a vonalat, mely általában a telep keleti szegélyén vezet egy dombvonulaton, jó kilátással az előterepre. Az osztályparancsnok kidolgozza a védelmi tervet (9. sz. vázlat). Kiutalja az alosztályoknak védőszakaszait. Ezután a századok bevonulnak körleteikbe. Wolomin felől erős csatazaj hallatszik. A tüzérségi és aknavető tűz jól hallható idáig. Délután a németek Radzymint feladták. Most szegény 2/II-őn lehet a sor! Bizonyára erősen nyomják! Az osztályparancsnok — felülről más tájékoztatóban nem részesülve — próbál a helyzetből az elvárható eseményekre kombinálni. Kb. mikor lehet az ellenség további nyugat felé való előnyomulásával és a vele való érintkezés felvételével számolni? Arra az elhatározásra jut, hogy egyelőre erős harcelőőrs vonalat tol kb. 1 kilométerre keletre vonala elé (9. sz. vázlat). Ezek feladata részben a Turow (1. és 2. sz. harcelőőrs) felől közeledő ellenség feltartóztatása, illetve lassítása, részben az érintkezés felvétele a 2/II. osztállyal (3. és 4. sz. harcelőőrs). A harcelőőrsöket a védőállásból nehéz tűzfegyver támogatásban tudja részesíteni. A zielonkai állás kellemes környezete emeli a csapat hangulatát. Biztonságosabban érzi magát, mint a wolomini sík területen. Az alparancsnokok bizakodóan néznek az elkövetkezendők elé. Az osztályparancsnok buzdítja a legénységet. Minden egyes századparancsnokkal külön-külön átbeszéli a védelmi-, és a tűztervet. Védőszakaszaikat milyen erővel, hogyan szállják meg. Milyen kiegészítő erődítési munkálatokat kell még sürgősen elvégezni. Hol fog futni a drótsövény vonala. Hol települ az aknamező. Annyi tényleges és rátermett tartalékos tiszt kiesésével, kik dolgukat kiválóan értették és megbízhatóan végezték, most az osztályparancsnok munkája megduplázódik. A még megmaradt, fiatal tartalékos tisztnek alosztály vezetéshez nincs elég tapasztalata és gyakorlata. Az osztályparancsnoknak minden aprólékos részletre fel kell hívni figyelmüket. Ez pedig nem az osztályparancsnok dolga lenne. Ez egyben több gondot és felelősséget is ró vállára. Sohasem lehet biztos afelől, hogy kiadott parancsait olyan értelemben hajtják-e végre az alparancsnokok, mint ahogyan ő azt elképzeli, illetve akarja. Minden, különben magátói értetődő és magyarázatot nem igénylő dologban neki kell intézkedni. Ez az alosztályparancsnokok részéről