Bene János: Az 1. huszárhadosztály emlékezete. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 40. Nyíregyháza, 1994)

Az eddig szerzett haditapasztalatok arra is rámutattak, hogy a lovashadosztály megszervezésekor elsősorban a tűzerőt kell fokozni és azt az osztályokhoz és a századokhoz kell beosztani, valamint harckocsi- és légvédelmi tüzérségi támogatást kell biztosítani. A hadosztály vonatrészlegénél pedig szükséges a fogatolt részlegek mielőbbi felváltása terepjáró motorizált egységekkel. Ezen elvek felhasználásával a lovashadosztályhoz tartozó három huszárezred szervezete a következőképpen változott: Az ezredparancsnokság védelmére egy törzs (csapatcsendőr) szakaszt szerveztek, két golyószórós rajjal. Az ezredközvetlen árkászszázad egy szakasza maradt csak a parancsnokságnál, a másik két szakasz az osztályokhoz került, különleges kiképzés után rohamárkász-szakaszként. Ugyancsak feloszlott az ezredközvetlen távbeszélő század is. Egy szakasza, korszerűbb rádiókkal az ezrednél maradt, másik két szakasza osztály köz vétlen rádiós szakasz lett. Új ezredközvetlen alakulat lett az aknavető szakasz 4 db. 81 mm-es aknavetővel. Továbbra is megmaradt az ezredközvetlen páncéltörő ágyús század, míg a huszárütegekből a mozgósítás után a 2. lovas-tüzérosztályt állították fel. A huszárosztályok az árkász- és rádiós-szakaszokon kívül közvetlenként még egy rohamszakaszt kaptak, 3 golyószórós rajjal. Teljesen új alosztályként szerveződött a nagy tűzerőt képviselő nehézfegyver század, melynek parancsnoka - egy idősebb százados vagy őrnagy - egyben az osztályparancsnok helyettese is volt. A század egy géppuskás - (6 géppuska), egy aknavető - (6 aknavető) és egy gépvontatású páncéltörő ágyús szakaszból (3 db 75 mm-es páncéltörő ágyú) állt. így a huszárosztály jelentős tűzerővel rendelkezett, alkalmassá vált súlypontképzésre, vagy huszárszázadai megerősítésére. Az osztályokon belül megmaradt a 3 lovasszázad, azonban az átszervezés során ezek tűzerejét is jelentősen megemelték, a 4., a nehézfegyver-szakasz megalakításával: 2 géppuskás, 2 gránátvető és 2 nehézpuskás raj hadrendbe állításával. 1943-ban megtörtént a lovashadosztály alakulatainak felszerelése, felfegyverzése, s 1944-re „a sapkarózsától a patkószegig" mindennel ellátva az alábbi helyőrségekben folyt a kiképzés: A lovashadosztály parancsnoksága Nyíregyházán. A 2. huszárezred (Ezredparancsnokság és a II. osztály: Szabadka, I. osztály: Szentes). 3. huszárezred (Ezredparancsnokság és az I. osztály: Nagyvárad, a 3/3. lovasszázad: Nagyszalonta, a II. osztály: Munkács). 4- huszárezred (A teljes ezred Nyíregyháza). A 15. kerékpáros zászlóalj Kiskunhalason. (3 kerékpáros, egy géppuskás század, harckocsi vadász század és egy gépvontatású üteg.) Az 1. lovas-harckocsi zászlóalj Zentán (1 vegyes harckocsi század, 2 közepes és 2 nehéz harckocsi század). A 3. felderítő zászlóalj Szilágysomlyón (2 páncélgépkocsi század). Az 1 és 2. lovas-tüzérosztály Nagyváradon, 3-3 üteggel. A 3. gépvontatású tüzérosztály Nyírbátorban, 3 üteggel. Az 55. légvédelmi tüzérosztály Szeg éden, szintén 3 üteggel. A VII/1. közepes tarackos tüzér üteg Miskolcon. A 4- gépkocsizó utászszázad és hadihíd oszlop Zentán. Az 1. lovas híradó század Nyíregyházán. 8