Bene János: Az 1. huszárhadosztály emlékezete. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 40. Nyíregyháza, 1994)

A hadosztály ellátó- és vonatrészlegei Debrecenben, Nyíregyházán, Orosházán, Kiskőrösön. A lovashadosztály létszáma: 604 tiszt, 16292 fő legénység és 11057 ló. 1944. március 19-e, hazánk német megszállása után alig néhány nappal a né­met hadvezetés Greiffenberg tábornok, a budapesti német katonai attasén keresztül már kérte a kormányzótól a lovashadosztály mozgósítását és a frontra küldését. A legfelső magyar katonai vezetés és Horthy Miklós kormányzó semmiképpen sem akarta ezt a korszerűen felszerelt, megbízható seregtestet az ország határain kívül bevetni. Ezért a kormányzó csak nagyon nehezen, többszöri nyomásnak engedve járult hozzá április végén a hadosztály mozgósításához, kikötve akkor is, hogy csak a Kárpátok előterében harcoló 1. magyar hadsereg alárendeltségében alkalmazható a lovashadosztály. 1944. május 25-én azonban újabb német kívánság érkezett, mely szerint a had­osztályt, német lovasseregtestekkel együtt a Pripjaty-mocsarakban vetnék be, mert ott nem kell nagyobb orosz harckocsitámadással számolni, melyre még a korszerűen felszerelt lovas seregtest is igen érzékeny. A kormányzó ezt az elképzelést sem tette magáévá, s végülis Vörös János ve­zérezredes, a Honvéd Vezérkar Főnöke és Sztójay Döme miniszterelnök 1944- június 6-án a német főhadiszálláson tett látogatásta után, ahol éles vita bontakozott ki, s igen erős erkölcsi és politikai nyomásnak volt kitéve a magyar tárgyaló fél, bo­csájtotta mégis a német hadvezetés rendelkezésére a lovashadosztályt. Alkalmazási feltételül azonban kikötötte, hogy csakis olyan terepen kerülhet bevetésre, ahol nem lesz kitéve harckocsi-tömegtámadásnak, az ország veszélyeztetése esetén pedig azonnal kivonják az arcvonalból és hazaszállítják. Erre a németek ugyan ígéretet tettek, melyet a későbbiek során nem tartottak meg. A lovashadosztály v. Vattay Antal altábornagy parancsnoksága alatt 1944- jú­nius 11-én indult útnak Pinszk térségébe. A szállítás vasúton történt: Budapest ­Vác - Érsekújvár - Galánta - Trencsén - Zsolna - Oderberg - Katowice - Kielce ­Radom - Ivangorod (Deblin) - Lukow - Brest-Litovszk - Kobryn - Pinszk - Luni­niec útvonalon. Az alosztályok Luniniecben rakodtak ki, majd a hadosztály a Weiss német vezérezredes parancsnoksága alatt álló 2. német hadsereg alárendeltségébe került, azzal a feladattal, hogy Luniniec környékét és az attól északra elterülő erdő­ségeket tisztítsa meg a partizánoktól. Ebben az időben a lovashadosztály kirakodási és elszállásolási körzetében mintegy 10-13000 partizán harcolt, akik elsősorban az utak elaknásításával és váratlan rajtaütésekkel okoztak igen érzékeny vesztesége­ket. Egy ilyen aknarobbanástól halt hősi halált 1944- június 21-én. v. Makay István vezérőrnagy, a hadosztály lovasparancsnoka. Nagy veszteséget okoztak, elsősorban a lóállományban az elhelyezési körletek elleni rendszeres éjjeli bombatámadások is. Június végén az orosz csapatok Bobrujszknál áttörték a frontot, 30-án pedig elfoglalták Sluckot és igen erős orosz páncélos erők fellépéséről érkezett híradás, amely semmiképp sem volt biztató éppen a harckocsikkal szemben nagyon is érzé­keny lovasság számára. A lovashadosztály ugyanis akkorra a Pripjaty-mocsarakon átvezető egyetlen úton Luniniectől észak felé menetelt és Klecknélfoglalt védőállást. Itt a német hadvezetőség, Vattay tábornok indokolt ellenvetéseit semmibe véve a hadosztályt részenként vetette harcba a szovjet harckocsitámadások megállítására. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom