Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

Nyíregyháza és a zsidók kapcsolata, 1753—1849. A település birtokosa gróf Károlyi Ferenc (Károlyi Sándornak, a Rákóczi-szabadságharc fógenerálisának, a szatmári egyezség megkötőjének a fia) 1753-ban evangélikus vallású szlovák telepesekkel népesítette be a kis lélekszámú, de nagy határral rendelkező falut. Az új lakosokkal szerződést kötött, melynek egyik pontja megtiltotta a görögöknek és a zsidóknak a faluban való megtelepedést. Ezen rendelkezés 1840-ig érvényben volt és be is tartották, nem engedtek be maguk közé izraelitát. Az összeírásokban találkozunk egy Zsidó Jankó nevű lakossal (később Zsidó Jánku, Juan Zsidó), de ő evangélikus vallású. A család az 1850-es években is itt élt, képviselői: Zsidó János, Zsidó Mihály és Zsidó Tamás. A település lendületesen fejlődő gazdasága vonzást jelentett a zsidók számára, de a közösség vezetése igyekezett távol tartani őket attól, védve megszerzett jogaikat és kiváltságaikat a konkurenciától. 1754-ben egy zsidó „aki azonban már keresztény vallást vett fel" elkergette az uradalmi csordást és el akarta foglalni a legelőt, mely Károlyi gróf használatában 1

) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Levéltára (a továbbiakban SzSzBML) V. A. 101. Nyíregyháza Mezőváros Választott Hites Közösségének Iratai, 1471-1848/49. (a továbbiakban V. A. 101.) V. A.101/e.37. doboz (a továbbiakban d.) 8/1757. iratszám (a továbbiakban i.sz.). 2

) SzSzBML. V. A. 101/f. 49/129. d. 1/1775. i.sz.; V. A. 102. Nyíregyháza Mezőváros Tanácsának Iratai, 1753-1849. (a továbbiakban V. A. 102.) V. A. 102/f. 49/129. d. 3/1762. i.sz., 3/1765. i.sz., 4/1781. i.sz.; V.A. 102/g. 46/126. d. 1/1772. i.sz.; V. A. 102/h. 71/151. kötet ( a továbbiakban köt.) 72/152. köt., 73/153. köt., 74/154. köt; V. A. 107. Nyíregyháza Mezőváros pusztabírájának iratai, 1808-1847. (a továbbiakban V. A. 107.) 1/212. d. 5/1837. i.sz., 2/213. d.10/1837. i.sz.; V. B. 151. Nyíregyháza Község Tanácsa Iratai, 1855-1860. (a továbbiakban V. B. 151.2/65. d. 43/1856. i.sz; A zsidó nemzetség legrégebbről ismert tagja Mácsa a XII. század végén élt, ekkor, vagy nem sokkal korábban telepedhettek meg az országban. Pénzügyletekkel foglalkoztak és Pest megyében szereztek birtokokat. A család a XIV. században emelkedett fel, de ugyanakkor el is hagyta a megyét. (Makkai 1958.) A Tiszántúlon és a délvidéken voltak nagybirtokaik. Előfordulhat, hogy a Nyíregyházán élő Zsidó család ennek a nemzetségnek a leszármazottja, hiszen Károlyi Ferenc Békés megyei (igaz szlovákokkal) népesítette be elnéptelenedett birtokát. Onnan jöttek az új telepesek, ahol a korábbi évszázadokban a Zsidó nemzetség nagy birtokokkal rendelkezett. 8