Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)
volt. Eljárásának jogosságát a gróf nyírbátori intézőjének a levelével igazolta — nyilván bérletként kívánta használatba venni a legelát. A faluban ez az eset „nyugtalanságot" keltett és arra hivatkozva, hogy a „méltányosság" és az „igazságosság" is az „új falut pártfogolja", maguknak kérték a bérletet. 1765-ben nagy ellenállást váltott ki egy tokaji görög beköltözése, aki ráadásul kocsmát is akart építeni — ez súlyosan sértette a Károlyi Ferenccel kötött eredeti megállapodást, miszerint görögök és zsidók nem telepedhettek le, másrészt pedig csonkította volna a falu kocsmáltatásból származó haszonvételét. A betelepedési engedélyt Rácz Demeter, Károlyi Ferenc sógora, Károlyi Antal (aki apja 1758-as halála után átvette annak örökségét) teljhatalmú megbízottja adta meg. A tiltakozást a gróf visszautasította. Felemelték szavukat 1792-ben, Farkas Károly balkányi zsidó bőrvásárlási engedélye ellen, aki a mészárszéktől akart bőrt vásárolni. 1808-ban a jövevények letelepedésének és birtokvásárlásának korlátozását kérték a lakosok és a bírák a Károlyiaktói — sikerrel. A helyi kereskedők a házalók ellen kértek védelmet 1833-ban, majd 1839-ben a „mozgó kalmárok" kitiltását szerették volna elérni — de nem járt sikerrel fellépésük. Ezek az intézkedések a zsidókat is érzékenyen érintették volna. Mindez azonban nem jelentette a gazdasági kapcsolatok hiányát. 1763-ban egy balkányi zsidótól vette a város a sört akivel viszály is támadt, mert „rossz sert küldetvén az helységnek... egy néhány izben" nem O tartotta be a vele kötött szerződést. 1842-ben a polgármester zabvásárlással bízott meg egy zsidót, aki 150 köböllel vett a város számára az eszlári árverésen. 1846-ban Ganczfried Zsigmond ófehértói izraelitától vettek 200 öl kemény fát 15 Ft 45 krajcárért. 10 A város pusztáin legelő hatalmas birkanyájak gyapjújának felvásárlásáért verseny alakult ki a kereskedők között és sokukat idevonzotta ez az árucikk. Az árveréseken többször elnyerte a gyapjúfelvásárlás jogát Altmann Zsigmond pesti kereskedő (1834, 1842) és részt vettek az 1842-es 3 ) SzSzBML. V. A. 101/e. 37. d. 4/1754. i.sz. 4 ) SzSzBML. V. A. 101/e. 37. d. 7/1765. i.sz. 5 ) SzSzBML. V. A. 101/f. 37/a.d. 17/1792. i.sz. G ) SzSzBML. V. A. 101/e. 37. d. 3/1808. i.sz. 7 ) SzSzBML. V. A. 101/i. 40. d. 9/1833. i.sz.; V. A. 101/a. 29. d. 14/1839. i.sz. 8 ) SzSzBML. V. A. 101/i. 40. d. 6/1764. i.sz. 9 ) SzSzBML. V. A. 101. 15. köt. Nyíregyháza Mezőváros Választott Hites-Közösség Jegyzőkönyve (a továbbiakban V.A. 101. 15.köt.) 3/1842. bejegyzés (a továbbiakban bj.) 10 ) SzSzBML. V.A. 101. 18. köt. 489/1846. bj. 9
