Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

Ezt a pénzt 10 éves 800 Ft-os részletekben igényelték. A vételárat a takarékpénztártól már felvették hitelként. A város megszavazta a 8000 Ft-ot azzal a feltétellel, hogy olyan tágas legyen az iskola, hogy minden zsidó gyerek elférjen benne, tehát az ortodox hitközség tagjainak gyerekei is. Ezzel a zugiskolák megszűnését kívánták elérni és azt is, hogy a város ne építsen külön iskolát az ortodox családok gyermekei számára. A felekezeti iskolákban a világi tudásanyag dominált, a hitoktatás ugyanolyan tantárgy lett, mint a többi. A hagyományokhoz ragaszkodó zsidó 18 közösségek megtartották régi oktatási rendszerüket. (A Tóra, a Talmud, a többi szent szöveg tanulmányozása és alapfokon héber olvasás.) Ez a képzés a kor követelményeinek nem volt megfelelő. Az állam a felekezeti iskolák léterhozását szorgalmazta, ahol a tanterv és az oktatás ellenőrizhető volt, a „zugiskolákat", amelyekben tovább élt a hagyományos zsidó iskola típusa, üldözte. (Zeke 1990. 140-141. p.) 1884-ben Nyíregyházán nagyon éles támadás indult a sajtóban (Nyírvidék) a zugiskolák ellen. Megállapították, hogy az ott tanító tanárok nem képzettek, nyelvünket nem tanítják jól. Az iskolák „gyermek-kinzó" helyiségek, „penészes falai" közt folyik a tanítás. Aki ott tanul „nem lesz kenyérkereső". Mindenképpen a megszüntetésüket követelték. A pénzügylet technikai lebonyolítása abból állt, hogy a város a takarékpénztárnak utalta az éves részleteket (a felvett kölcsön törlesztésére). Később az ügyletbe bevonták a Budapesti Belvárosi Takarékpénztárat. Május 12-én megkérték az építési engedélyt emeletes iskolára, Zomborszky János (a déli szomszéd) nem emelt kifogást. Ám azt kérte, hogy házának a tetejét a vele összeépülő iskola tetőzetének megfelelően 16

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 260/1896. a. sz. 03533/1897. i. sz. 17

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 260/1896. a. sz. 4726/1897. i. sz. ) A kifejezést általában Mózes öt könyvére használják. A hagyomány ezt írott Tórának is nevezi, szemben a szóbeli Tórával (Talmud). A zsidó hit szerint a Tórát Mózes kapta Istentől Szináj hegyén és vele együtt kapta annak szóbeli magyarázatát és a parancsait is. A Tóra tehát tágabb értelemben a zsidó hagyomány szerint felöleli az írott és a szóbeli Tórát minden magyarázataival és értelmezésével, beleértve a Talmudot és annak magyarázatait is. (Jólesz 1987. 241-242. p.) 1 ) Szóbeli tan. A szó maga annyit jelent, mint elmélyedés a Tórában és annak tanulmányozásában. Olyan enciklopédia, mely mintegy háromezer tudós nézetét és vitáját tartalmazza a törvényről, a jogokról, a tudományról, művészetről, az erkölcsről és a vallásról. Foglalkozik az élet minden ágával^ annak szellemi és anyagi fogalmaival. A zsidóság erkölcsi felfogását életszerűen tükrözi vissza. (Jólesz 1897. 230-231. p.) 20

) Nyírvidék, 1884. október 12. 1. p., november 9. 1-2. p. november 16. l.p. 21

) SzSzBML. V. B. IV. kútfő, 260/1896. a. sz. 6752/1897. i. sz., 6761/1897. i. sz. 22

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 260/1896. a. sz. 9807/1897. i.sz. 62