Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

alakítsák át. Az engedély előírta, hogy a szomszéd kérését teljesíteni kell, valamint az alapozás olyan erős legyen, hogy ne süllyedjen vagy ne repedjen meg a szomszéd házának a fala. Az esőcsatorna lefolyása a járda alatt vezessen a főgyűjtőbe. Később az udvarból is hasonló csatornát vezettek az utcára. Mellékelték a terveket. Az engedély a 6 tantermes iskola felépítésére szólt, de csak 4 épült meg. Az udvaron ugyanakkor építettek a templomszolga számára lakást, a hitközségnek tanácstermet és az „öreg iskolát" pedig átalakították rabbilakássá. Az engedélyezés után gyorsan folyt az építkezés, októberben már felavatták az új épületet. (A tantermek mérete: 9,5 m x 8,02 m, magasságuk: 4,2 m.) \ 5. kép A status quo hitközség zsinagógája és 1897-ben épült emeletes iskolája Jósa András Múzeum, Történeti Dokumentumok gyűjteménye (a továbbiakban J.A.M. Tört. Dok.) 69.107.1.1. leltári szám (a továbbiakban 1. sz.) Baruch Arnold hitközségi elnök tartott beszédet és megemlékezett az előzményekről. Elmondta, hogy az 1890-es években már szűk lett az épület, a gyerekek száma 280-ra nőtt, és ez elindította az építési mozgalmat. Végül 1897-ben lett kész az új iskola, igaz a tervezett (és engedélyezett) 6 terem helyett csak 4 terem lett. A város mellett magánszemélyek is segítettek, így a hitközség tagjain kivül Eördögh Dezső királyi tanfelü23

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 1150/1897. a. sz. 5680/1897. i.sz., 10190/1897. i.sz. 63