Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

Az ortodox hitközség Nyíregyházán Jóllehet a város izraelita közössége status quo alapra helyezkedett az Országos Zsidó Kongresszus után, de az ortodoxiának is voltak hívei. A Galícia és Észak-Kelet Magyarország hegyvidéki területeiről beáramlók alkották támaszát. Ezek a szegény zsidók szokásaikban, öltözködésükben is különböztek a már itt lakóktól. Ugyanakkor elszakadva szülőföldjüktől és hittársaiktól, egy idegen, számukra modern környezetben nehezen találták helyüket és vigaszt, megnyugvást az ősi hit, az összetartozás érzése nyújtott. Ezért görcsösen ragaszkodtak a nekik védelmet egyedül nyújtani látszó vallási közösségekhez, és kivált a közösség szervezésében oly nagy jelentőségű elemekhez, amelyeket a vallásos magatartás évezredes, szigorúan szabályozott formái képviselnek. (Vörös 1989. 32. p.) A közösségen belüli elkülönülés már az Országos Kongresszus előtt megvolt. Az ellentét is megjelent, hiszen a régebben itt lakók már egzisztenciát teremtettek meguknak, s konkurenciát láttak az új beköltözőkben. Ezt láthattuk az 1864-es hitközségi választások esetében, amikor Szamuely Baruch a város segítségét is igénybe vette ellenük. Az itt lakó ortodoxok szervezetének kialakulásáról többféle adat ismeretes, az egyik híradás 1873-ra tette megalakulásukat: „20 fő hozta létre", egy másik 1876-ot említi, egy harmadik pedig 1880-at. (Neumann 1939. 158. p.; Hoffmann 1900. 367. p.; Gervai 1963. 12. p.) Ezek az évszámok az ortodox párt csatlakozási felkérésének, illetve az alapszabály elkészültének az időszakát jelzik. Az 1877-es kilépés (akkor döntött a hitközség elöljárósága a status quo irányzat mellett) Altmann Sámuelt és 39 főt érintett. A felemelt gabella azonban visszatérésre késztette őket, így nem lett végleges a szakadás. (Gervai 1963. 5. p.) Az ortodoxia tehát létezett a városba való nagyarányú bevándorlás beindulásától (1860-as évek eleje), hol jobban, hol kevésbé különült el az egész izraelita közösségtől. Azért nehéz évszámot megadni, mert a zsidó vallás szerint ha 10 felnőtt férfi összegyűlt, akkor bárhol imádkozhatott „ha a megfelelően előírt imakellékek jelen voltak." Az ortodoxok ezt tették, külön imádkoztak, de azért még nem kellett hivatalosan leválniuk. Időnként megpróbálták irányvonalukat a hitközségben érvényre juttatni (alapszabály, hitközségi választások), de ezek kevésbé voltak sikeresek. A hitközségben kisebbségben 45