Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

Név vagyona Blau Zsigmond 4000 Ft értékű ház, Fisch József 10000 Ft értékű sarokház, 2000 Ft értékű ház, 250 Ft értékű ház, 84 hold 904 négyszögöl (4605 Ft értékű) föld, Rosenthal Móric 500 Ft értékű ház, Spire Hermann 600 Ft értékű ház, Strausz Jakab 2000 Ft értékű ház, Stern Móric 4000 Ft értékű ház, 100 Ft értékű szőlő, Szamuely Baruch 5000 Ft értékű ház, 300 Ft értékű ház, 100 Ft értékű szőlő, 200 Ft értékű szőlő. Érzékelhető, hogy a főváros, vagy az ország nyugati részével ellentétben itt a jövedelem kisebb része áramlott vissza a vállalkozásokba, többet fordítottak ingatlanok vásárlására, majd földbérletre és földvásárlásra. Szamuelyéknek Kótajban, Haas Móricnak Nagyhalászban volt földjük. {Hoffmann—Sándor 1929. 175. p.) A nagy tapasztalattal rendelkező vállalkozókat a város bevonta gazdasági ügyei intézésébe. Schack Mór Budán a helytartóval, Szamuely Baruch pedig Debrecenben tárgyalt 1863ban a Császári és Királyi Pénzügyi Kerületi Igazgatóságon a város vezetése megbízásából a hús és bor fogyasztási adó ügyében. Mindketten a Terménycsarnok vezetésében is részt vettek, Schack Mór pedig a Takarékpénztár (1862-ben alakult) másodigazgatója is volt (Háger 1929. 49. P-). Az 1861 tavaszi országgyűlési választásokra való felkészülés lehetőséget adott a megyei és a városi önkormányzatok helyreállítására. Nyíregyháza Községi Képviseleti gyűlése 1860. október 22-én elhatározta „hogy magát szabad tetszése szerint 60-ra kiegészítse." Ez azt jelentette, hogy az 1837-es városi privilégiumban meghatározott 60 fős vezető testületet állították vissza. Ezért a meglévő 39 mellé 21 új képviselőt kellett választani. Közöttük Szamuely Baruch, Stern Emánuel és Blau Zsigmond is jelöltként szerepelt, de nem kaptak elég szavazatot és így nem kerültek be.

31 30

) SzSzBML. V. B. 162. 120/3. köt. 2439/1863. bj., 3925/1863. bj. 31

) SzSzBML. V. B. 150. 46/1860. i.sz. f 29