Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)
A város vezetése addig egy szűkkörű kijelölt testület kezében volt, melyet „népesebb gyűlések tartása helyett, a város közdolgai intézésére, egy kevesebb számú tanácskozmány megalakítását szükségesnek vélvén" Drevenyák Ferenc császári, királyi biztos hívott életre még 1849-ben. A 102 tagú képviselőtestületet váltotta fel, melyet 1848-ban választottak. Of) A szűkkörű veztés munkájában 1854-től Stern Emánuel is részt vett. 1861 januárjában a város (a népi megmozdulások hatására) úgy döntött, hogy „ősi kormányzati és köztörvényhatósági állását az 1848-ik törvények alapján visszafoglalni, 11 évi alkotmányellenes helyzetből kibontakozni" akarja, tehát nem tér vissza az 1847-es, konzervatív állapothoz. A zsidók választójoga nagy vita tárgyává vált, és „bár egyetemlegesen óhajtja polgári jogosultságukat, de ezen polgári jogosultság élvezetébe, s így a választó képesek sorába felvételüket ez úttal a törvény ellenére ország gyűlés előtt nem tartja helyén lévőnek.—" s így 25:15 arányban leszavazq q ták a javaslatot. Február 25-én azonban a következő határozat született "a polgári jogok gyakorlatának egyes vallásfelekezetekhez való kötését az alkotmányos törvényhozás többé nem szivelendi, — és hogy a törvény az által, ha a korának mások kizárásával jogosított fiai, — ezen kiváltságaikkal többé testvéreikkel is önkényesen megosztják, — sértve nem lehet, vallás különbségekre ne ügyeljünk, választókul a szükséges kellékekkel biró izraelita hitfelekezetü lakosokkal is felvétessék." A tervezet elfogadása után dr. Flegmann Miksa, Schack Mór, Stern Emánuel, Szamuely Baruch képviselőtestületi tag, Blau Zsigmond pedig tiszteletbeli tag lett. 34 A város zsidósága, mint közösség is igyekezett elismertetni magát. Szeptember 11-én kelt beadványukban arra hivatkozva, hogy a „városi adósságok arányosan terhelik" őket, ezért a város tulajdonában lévő q E államkötvények hasznából is részt kértek. A zsidó polgárok megbecsülését jelzi, hogy az újjá szerveződő megyei hatóságokba is javasolták Flegmann Miksát, Stern Emánuelt, Szamuely Baruchot. A nagy lelkesedés azonban nem tartott sokáig, mert az uralkodó 1861 augusztusában dZ ) SzSzBML. V. B. 132. 259/2.d. 1849.XI.8-i bj.; V.B. 150. 1/62. d. 42/1854. i.sz., 57/1855. i.sz., 42/1856. i.sz., 38/1858. i.sz., 40/1859. i.sz., 46/1860. i.sz. 33 ) SzSzBML. V. B. 161. 1/110. köt. 6/1861. bj., 13/1861. bj. 34 ) SzSzBML. V. B. 161. 2/111. köt. 1861. II. 14-i bj., 1861. II. 25-i bj.; V. B. 161. 1/110. köt. 1861. II. 25-i bj., 1196/1861. bj.; V. B. 162. 2/119. köt. 1861. II. 25-i bj. 36 ) SzSzBML. V. B. 161. 7/116. d. 45/1861. i.sz. 36 ) SzSzBML. V. B. 161. 1/110. köt. 1860. XII. 24-i bj., 1861. I. 4-i bj., 1861. I. 10-i bj.; V. B. 150. 1/62. d. 46/1860. i.sz. 30
