Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)
is foglalkozott, mert Bogár András halála után követelte a tartozása megfizetését. 24 Mandel Jónás 1841-ben lett a város lakója (2000 Ft-os vagyont igazolt), 1842 és 1846 között a városháza épületében lévő boltot bérelte 62 Ft/év díjért. Vitéz Károly kereskedővel az országos vásártéren állítottak fel állandó sátrat 1844-ben. A zsidóktól 3 krajcárt, a keresztény kereskedőktől 1 krajcárt kértek az elfoglalt terület négyszögöléért, évente. A megkülönböztetést azzal indokolták, hogy „ezen városban egyedül a puszta lakhatás, — birtok nélkül engedtetett meg, — ezek felett tehát Keresztényekre nagyobb tekintet fordíttatik". Végül egységesen 2 krajcár lett az évi négyszögölenkénti bérleti díj, mindenki számára. 1845-ben csődbe jutott, 13428,06 Ft-tal tartozott a hitelezőknek. 1846 májusára megegyezett velük, és az ellene indított pert megszüntették. 1848-ban már nem lakott a városban. Kereskedők voltak még: Stern József, Strausz Jakab, Stern Emánuel, Klein Salamon, Bleyer Salamon, Ganczfried Zsigmond, Friedmann Albert, Hartstein Lipót. Ecetfőző iparos volt Rosenthal Márton, gombkötő mester: Goldstein Dávid, gombkötő legény: Lusztig Bernát, szabó: Weinberger Ábrahám — ő 1848-ban már halott —, Valentin Mihály pedig szeszfőző volt. Steiner Lipót a dohánybeváltó tisztje, Redner Emánuel a közösség metszője (sakter) volt. A kereskedők és az iparosok adójának összevetéséből kiderül, hogy a kereskedelem volt a nagyobb jövedelemtermelő (az 1844-től 1847-ig terjedő időszak adatai alapján). A kereskedők (5 szerepel az adólistán) mind a 3 Ft-os átlag felett fizettek adót, Klein Salamon átlaga 3,06 Ft, Czincz Albert (ő 1847-ben szerepel először a lajstromban) azonnal 8,6 24 ) SzSzBML. V. A. 101. 16. köt. 115/1844. bj., 184/1844. bj,; V. A. 102/a. 92/12. köt. 3878/1844. bj.; V. A. 101. 29. d. 7/1846. i.sz.; V. A. 101/f. 37/a.d. 30/1846. i.sz.; V. A. 101. 18. köt. 116/1846. bj.; V. A. 101. 19. köt. 660/1847. bj.; V. B. 133. 2/261.d. 31/1849. i.sz.; V. B. 134. Nyíregyháza Mezőváros Főbírájának iratai, 1848-1849. ( a továbbiakban V. B. 134.) 1/267. d. 14/1849. i.sz. 25 ) SzSzBML. V. A. 102/a. 91/11. köt. 3011/1842. bj., 3020/1842. bj., 3024/1842. bj.; V. A. 101. 16. köt. 575/1842. bj., 60/1843/4. bj., 69/1844. bj., 108/1844. bj.; V. A. 101. 17. köt. 373/1844. bj., 638/1844. bj.; V. A. 102/a. 92/12. köt. 4364/1845. bj., 4365/1845. bj., 4401/1845. bj., 4405/1845. bj.; V. A. 101. 17. köt. 87/1845. bj.; V. A. 101. 18. köt. 117/1846. bj.; V.A. 102/a. 93/13. köt. 4506/1845. bj., 5138/1846. bj.; V.A. 101. 29. d. 7/1846. i.sz.; V.A.101/f. 37/a. d. 30/1846. i.sz. 26 ) SzSzBML. V. A. 102/a. 94/14. köt. 6295/1818. bj., 6335/1848. bj.; V. A. 102/a. 92/12. köt. 3596/1843. bj., 3619/1844. bj., 3637/1844. bj.; V. A. 101. 16. köt. 87/1844. bj., 104/1844. bj., 54/1843. bj.; V. B. 133. 2/261. d. 31/1849. i.sz.; V. A. 101. 15. köt. 743/1841. bj.; V. A. 101. 19. köt. 53/1847. bj.; V. B. 109. SZVZSÖ. 292. p. 27 ) SzSzBML. V.A. 102/a. 91/11. köt. 2927/1842. bj,. 2629/1841.bj.; V. A. 101. 15. köt. 455/1842. bj.; V. A. 101. 17. köt. 510/1844. bj., 282/1845. bj., 152/1845. bj., 37/1845. bj., 37/1845. bj.; V. A. 102/a. 94/14. köt. 5643/1847. bj.; V. A. 102/a. 93/13. köt. 4599/1845. bj.; V.A. 101. 19. köt. 315/1847. bj.;V.B. 142/b. 15/9. d. 152/1845. i.sz., 335/1854. i.sz., 203/1854. i.sz.; V. B. 109. SZVZSÖ. 292. p. 15
