Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

Ft-ot fizetett. Mandel Jónásnak viszont 7,5 Ft adótartozása volt 1846ban, ekkor csődeljárás alatt állt. A 4 iparos ugyanebben az időszakban 2,3 Ft átlagos adót fizetett. Legkevesebbet Rosenthal Márton ecetfőző, 1,24 Ft-ot, ő először 1847-ben fizetett adót. Legtöbbet Goldstein Dávid gombkötő, 3,33 Ft-ot, de neki 1,30 Ft tartozása volt 1846-ban. Weinberger Ábrahám (szabó) is tartozott 2 Ft-al, ő meghalt és özvegye Fischbein Leni folytatta az ipart tovább. Lusztig Bernát gombkötő legény pedig „elszökött" a városból s így 1847-ben már nem szerepel a listán. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban Czincz Albert „önkén29 tes mozgó" nemzetőrként vett részt. 28

) SzSzBML. V. A. 102/h. 71/151. köt. 568. sorszám (a továbbiakban ssz.) 791. ssz., 1058. ssz., 1550. ssz., 72/152. köt.,792. ssz., 796. ssz., 1550. ssz., 1552. ssz., 73/153. köt. 568. ssz., 791. ssz., 792. ssz., 1550. ssz., 1552. ssz., 74/154. kőt. 228. ssz., 789. ssz., 1003. ssz., 1553. ssz., 1494. ssz.; V. A. 102/j. 84/164. d. 54/1846. i.sz. 29

) SzSzBML. V. B. 133. 3/262. d. 33/1848. i.sz. 16