Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)
a bérlő zsidó lehet,, de a mérőlegény keresztény legyen. 1847-ben Szamuely Baruch büdszentmihályi székgazda nyerte el a bérletet 6 évre Nikelszky Mátyással együtt (ő nem volt zsidó). Erre szükség is volt, mert az itt lakó zsidók panasza szerint a mészárosok vonakodtak számukra húst kimérni. (Szamuely Baruch 1811-ben született, 1871-ben halt meg, 1847-ban kérte felvételét a város polgárai közé). Az üzletmenet 1849-ben elromlott, márciusban beadvánnyal fordultak a városhoz, melyben azt kérték, hogy felemelhessék a hús árát, mert igen drága lett a marha és veszteségük keletkezett emiatt. Azt is vállalták volna, hogy a bérleti díjat befizetik és nem mérnek húst. A város közölte, hogy az ármegállapításra nem jogosult, ellenben próbavágást rendelt el. Ennek eredménye valóban veszteséget mutatott, Nyírmadán vettek 2 ökröt és 2 tehenet 673,3 Ftért, „igen drága" — állapította meg a jelentés. A hús kimérése után a bevétel 604,34 Ft, — a veszteség pedig 68,96 Ft volt. Ezt még növelte az utazási költség, az élelmezés és a cseléd költsége. Áprilisban azt kérték, hogy csak a nyíregyházi lakosokat szolgálhassák ki, az idegeneket ne — ezt sem engedélyezték. Augusztusban nagyon elmérgesedett a helyzet, már egyáltalán nem vágtak marhát és „dacoltak" a várossal „többször engedetlenül viselkedni vakmerősködtek". Felszólították őket, hogy minden nap legyen „elég hús", mert különben letartóztatják és elzárják őket. Felhatalmazta a város vezetése Súlyán János kapitányt, hogy akár testi fenyítést is alkalmazhat a vágólegényekkel szemben, ha nem hajlandók engedelmeskedni. Továbbá a kapitány feladata volt megvenni a levágandó szarvasmarhát is (természetesen a bérlők terhére), ha ők ezt nem tették. Augusztus 26-án a két vállalkozó a szerződés felbontását kérte, mert magyar pénzért nem tudtak szarvasmarhát venni (az augusztus 13—i világosi fegyverletétel hatása), eladni pedig csak jelentős kárral — 3000 Ft — tudták. Nem bontott szerződést a város és nem engedélyezte a szeptemberben esedékes díjrészlet elengedését sem. Czincz Albert és Ignác a városháza épületében lévő boltot bérelte ki 1844-1846 között 80 Ft/év díjért. Kisebb átalakításokat végeztettek (közfal építés, az ajtók és ablakok megerősítése). Abban az évben telepedtek a városba. 1846-ban csatlakozott a testvérekhez Czincz Jakab, aki a piacon bérelt boltot 1846 és 1852 között 152 Ft/év összegért. Hitelezéssel i3 ) SzSzBML. V. A. 102/a. 93/13. köt. 5022/1846. bj.; V. A. 101. 18. köt. 251/1846. bj.; V. A. 101. 29. d. 12/1847. i.sz.; V. A. 101. 19. köt. 481/1847. bj., 507/1847. bj.; V. B. 132. Nyíregyháza RT. Város Képviseleti Közgyűlésének iratai, 1848. V. 10-1849. XII. 29. (a továbbiakban V. B. 132.) 2/259. d. 1849. III. 25-i bj., 1849. III. 26-i bj., 1849. III. 31-i bj., 1849. IV. 3-i bj., 1849. VIII. 24-i bj., 1849.VIII. 26-i bj., 1849. IX. 23-i bj; V. B. 133. 2/261. d. 31/1849. i.sz.; A Nyíregyházi izraelita hitközöáség anyakönyve 1866-1895. (a továbbiakban NYIHA) 14
