Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)
árverésen: Stern, Schaf és Rosenthal, szintén pesti kereskedők. 1846ban egy „szomszédos" településen lakó izraelitának adtak el egy malmot 28 Ft-ért. 12 A település, mely 1786-tól mezőváros volt, annyira megerősödött gazdaságilag, hogy 1804-ben a Dessewffyektől, 1824-ben a .Karolyiaktól örökre megváltotta feudális szolgáltatásait. A város közössége átvette a földesúri és királyi haszonvételeket, így a kocsmáitatás a sör- és pálinkafőzés, húsmérés, a malmok, a vásárok és a boltok tulajdonjogát is. A jövedelemforrásokat árverések útján történő bérletbe adással hasznosították. Ez a lehetőség a városba vonzotta a tőkeerős vállalkozókat más településekről is, akik versenytársai lettek a helyieknek. Közöttük zsidók is voltak. Jelentős bérleteket nyertek el a Kisvárdáról származó és Debrecenben is lakással bíró Eisenberger-család tagjai. Már 1841-ben megjelent Eisenberger Dávid a kocsmák, a malmok és a vásárvám bérletének árverésén, de akkor még nem járt sikerrel. 1844-ben azonban megkapta a Morgó, és az Epreskert kocsmák bérleti jogát. A szerződés előírta, hogy „kocsmárosnak izraelitát" nem fogadhat fel és a kóser bor mérését külön szabályozták. Eisenberger Mór szintén 1844-ben megkapta a Zöldség téri, a Cédulaház, az Ujteleki kocsmák bérletét, a négy országos vásáron a bormérés jogát, a „pály inkának apróbb mértékben mérését" — ez Sóstóra nem volt érvényes. 1844-ben és 1845-ben a Nagyvendéglő is az ő kezelésében volt, ahol 1845 júliusában „táncvigadalmat" rendezett, melynek bevételét a „kisdedóvó" részére adta át. 1845-ben Kacz Henrikkel a borkimérés privilégiumát tudhatták magukénak. A Korona-házban (nem azonos a ma is álló Korona Szállodával) szintén kocsmát bérelt. A bor kimérésével Jakabovits Antalt (ő is izraelita volt) bízta meg, amiért feljelentették, mert a szerződés megtiltotta zsidó kocsmáros alkalmazását. Kibővítve vállalkozásainak körét, négy mészárszéket is bérbe vett 1846-ban. A városnak 161 Ft-ot fizetett ezért, egy évre és tartozott 100 font faggyút is szállítani. Ebbe az üzletágba Eisenberger Adolf is belefon ) SzSzBML. V. A. 102/b. 24/104. d. 42/1842. i.sz. 12 ) SzSzBML. V. A. 101. 18. köt. 203/1846. bj. 13 ) SzSzBML. V. A. 101. 15. köt. 394/1841. bj. 14 ) SzSzBML. V. A. 101/a. 29. d. 45/1844. i.sz.; V. A. 101/f. 37/b.d. 46/1844. i.sz.; V. B. 161. Nyíregyháza Város Közgyűlésének iratai, 1861/1866-1871. (a továbbiakban V. B. 161.) 3/112. köt. 1061/1866. bj.; V. B. 162. Nyíregyháza (bizottmányi) Választmányi Közgyűlése iratai, 1862-1866. (a továbbiakban V. B. 162.) 1/118 köt. 74/1862. bj. 15 ) SzSzBML. V. A. 101/f. 37/b.d. 46/1844. i.sz.; V. A. 101.17. köt. 366/1845. bj., 649/1844. bj., 230/1844. bj.; V. A. 102/b. 24/104. d. 33/1846. i.sz. 10
