Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

gott. Megerősödött a helyi vállalkozói réteg is és 1847-ben Kobilicz Dániel nyíregyházi lakos kapta meg a kocsmáltatási és vásárvám jogát 17 Eisenberger Mór és Kacz Henrik előtt. Kacz Henrik debreceni lakos volt, a Csillag kocsmában bérelte a bormérés jogát 1844-ben, valamint kezében volt a Kóser vendéglő bérlete 1844 és 1847 között. A Kóser vendéglőben csak izraeliták vásárolhattak bort, „hegyi" borokat nem — csak helyi (orosi, királytelki, keresztúti) borokat mérhetett ki. Az évi bérleti díj 42 Ft volt, azért ilyen kevés, mert évente egy országos vásár alkalmával mérhette az italt. 1845-től 1847-ig a Korona épületében lévő kocsma bormérési jogát is magáénak tudhatta. Pálinkát nem árusíthatott, olyan bort, melyet nem nyíregyházi lakos termelt, nem tarthatott (hegyi borokat sem), a város vezetése azt is meghatározta, hogy hiány esetén honnan szerezhet be bort. Az évi bérleti díj 1265 Ft volt. Látható, hogy a város erőteljesen beavatkozott a szabad versenybe a szerződések révén. 1846-ban a lakosok egy része keresztény bérlőt követelvén a Koronába, tiltakozott Kacz Henrik személye ellen, de nem bontották fel a szerződést. Később ő kérvényezte azt, hogy pincérnek izraelitát alkalmazhasson (ezt a szerződés tiltotta). Megfogadta, hogy ha „baj lesz vele" azonnal elcsapja. A városban jelen lévő zsidó bérlők, kölcsönöket is folyósítottak. Időnként a hatóság segítségét kérték a tartozások behajtásához, ezt tette Eisenberger Mór és Kacz Henrik 1846-ban és 1848-ban is. 9 Az 1840: XXIX. te. a bányavárosok kivételével mindenütt megengedte a letelepedést a zsidóknak. A lehetőséggel először Fried Jakab élt: „Fried Jakab Tokaji Izraelita Kereskedő becsületes magaviseletéről s kereskedése folytatásáról hiteles Bizonyság levelet folyamodó Leveléhez csatolván az 1840-dik Törvény értelménél fogva magát lakosnak be vétetni kéri". A beadvány november 6-án kelt, a tanácsülés megfogalmazta a beköltözőkhöz való általános viszonyát. „Hogy ha a folyamodó folytatandó élelmezésének egy bizonyos és törvényes módját világosítja fel, és vitelendi is, s magát állandóul becsületesen viselendi, — a tűzi eszközökre s egyéb a Város közjavát illető jótékony intézetekre adandó segedelmeknek be fize16

) SzSzBML. V. A. 101. 18. köt. 365/1846. bj., 421/1846. bj.; V. A. 101/a. 29. d. 22/1846. i.sz. 17

) SzSzBML. V. A. 101. 19. köt. 348/1847. bj., 231/1847. bj., 255/1847. bj. 18

) SzSzBML. V. A. 101/f. 37/b. d. 46/1844. i.sz.; V. A. 101/a. 29. d. 23/1845. i.sz.; V.A. 102/b. 24/104. d. 33/1846. i.sz.; V. A. 101. 18. köt. 1/1846. bj., 181/1846. bj., 191/1846. bj. 19

) SzSzBML. V. A. 102/a. 93/13. köt. 5394/1846. bj.; V. B. 133. Nyíregyháza Város Tanácsának Iratai 1848-1849. (a továbbiakban V.B. 133.) 1/260. köt. 229/1848. bj., 237/1848. bj. 11