Makra Sándor: Görbedi István mesél. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 33. Nyíregyháza, 1991)

- Varga,Varga! - Jobban megismerte,mint az ember is­merte vóna meg a zasszont. Annyit mondott a szóra: - Ó, asszon! Tán valami cigányasszon, eltívedtél a zerdöbe? Nem nízte ja magát,hogy milyen rongyos. - Hát osztán összeírtek az urával. Folyt a csők, meg a zöröm! Mán kijertek a zerdöbül,mentek haza gyorsan. Nyomok­ban vót két medve. De nem mertek utánnok menni, mert ott mán nem vót hatalmok, mert mán kiírtek a zerdöbül. oszt visszamentek a medvék. Szerettík a szíp asszont! Ennek oszt az örömíre olyan vendígsíget csapott a ke­reskedő, hogy majnem az egísz város ott vót. A gazdagab­bak: ítélt, italt; a szeginyek: ruhát kaptak. (E sok,egye le a fene! Húv vam még ennek a vígé;?) Itt oszt a lett a következő dolog, hogy a fijút isko­lába adni! Tudatlan vót a fijú.de nagyon hamar tanúit.Mán nagy vót. A lett a hiba az iskolába, ha kiengettik uket jáccani (láttam ott Tedejen is, hogy kiengedtík a gyere­kiket az iskolába), oszt akit Of meglökött,vagy tíz lípíst csúszott, vagy elesett! Oszt ú' csak kacagta. Nem tudta, mir! Azír, mer ff eró'ss vót! Annak a gyerekeknek a szüleje mentek panaszkodni az apjának,hogy rosszul dogozik a gye­reke, fellökdösi, buktassa az övíket. Hát oszt, mit tehe­tett a szüle, minthogy pirongatta: - Ne csinájj rosszat!(Tudom a magamérúl. Nekem is vót. Jókat neki mondani,rosszakat ne csinájjík! Fenyítemi kel­lett! ) De mán oszt annyira nyó'tt.hogy eró'ss lett. Oszt akkor a tanárjok kivitte tűiket a cíllövészetre, azt a nagyját,az eró'ss fijúkat. Egy se tudott cílba lffni, csak Mackó Feri maga! Akkor elkezdtík a többijek csúfolni: - Mer te mackóbarlangba születtíl! Oszt ott tanultál 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom