Makra Sándor: Görbedi István mesél. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 33. Nyíregyháza, 1991)

szont eleve feltételezi, hogy a legtöbb mesét tizenöt éves kora előtt tanulta. Hogy hol? Erró'l 6' maga így nyilatkoz­zik: - Nem egy hejjen! Itt is,ott is! Ha eccer meghallot­tam, tudtam. Most már csak az a kérdés,mi foglaltatik ebben? "Há­borúból, fogságból élményekkel és mesékkel megrakodva tér­nek haza a katonák." 19 - írja Kovács Ágnes.Miután Görbe­di nem volt katona,így ez a lehetőség elmarad.Ez bizonyos szempontból hasznos körülmény is számunkra, mert így fel­tételezhető­, hogy sokkal inkább egy zárt területi egység mesekészletét gytfjtötte magába. Nemhogy katona nem volt, de Tokajnál és Erdőbényénél messzebb, huzamosabb ideig nem volt. Erdőbényén egy Somo­gyi nevű meséló'vel került össze, a szólómunkánál, akivel mesemondó-versenybe kezdtek esténként. Saját vallomása szerint Somogyi is úgy tudott mesélni, mint 6'. Fia elbe­szélése szerint, aki vele volt Erdőbényén,a verseny a kö­vetkezőképpen folyt: - Idesapám is mondott egy mesét,meg amaz is.így ment felváltva. Sajnálatos körülmény,hogy a mérkőzés abbamaradt,mert Somogyit egyik meséjéért,amelyben a katolikus papot kifi­gurázta, megrótták a társai. Megsértődött és attól kezdve nem mondott több mesét.Különbem ezt a mesét meg is tanul­ta Somogyitól, melynek "A cigány meg a szentiílek" címet adta. - Az "itt is, ott is" fogalmába tehát beletartozik mindaz a hely, ahol munka céljából megfordult. Elsó'rendü fontosságúak mesemondói életében az aratá­si és csépi esi alkalmak. Ugyanis megfelelő' mesemondói al­kalom csak ott kínálkozik, ahol többen összeveró'dnek. Az aratás nagyobb gazdánál, vagy uraságnál mindig a­35

Next

/
Oldalképek
Tartalom