Makra Sándor: Görbedi István mesél. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 33. Nyíregyháza, 1991)

Görgette az apja hazafele: összetörte órát, szájját, mer hömpörgött a hordóba. 21. "RITKA ÁRPA, RITKA BÚZA, RITKA ROZS... " Eccer úgy törtínt, hogy egy szeginyember kiment az erdőre, oszt egy kis szárazgallyat szedegetett. Hát,ahogy tördeli a gallyat, megyén egy zsidó. Egy tallúszedő vöt, egy zsák a hóna alatt. Hát, aszongya neki az ember, hogy: - Az elébb a surjánba vótam gallyat tördelni, oszt egy dunna van annak a közepin! Egy rabló tehette oda. így mondta a zsidónak. (A surján olyan vót, amibűi berenát szoktak csinálni.Berenatövisknek híjjuk mink azt. Nem nŐ nagyra, csak ilyen nagyra,mint én vagyok. Nagy,bozontos szára van.) A zsidó benn van már közte: - Nem lelem! - Eredj odébb! Hát kérem, mikor hajjá a szeginyember,hogy a közepírűl diskurál. Vót neki egy bűvös süvőtöjje, abba belefű! Felegyenesedik a zsidó, elkezd lelkem, táncolni! - Ritka árpa, ritka búza, ritka rozs...! A ruhájját leszagatta, meg a bűrit összecsikargatta, mikor törekedett kifele a bokorbúi! Jelentette osztán csendörsígnek, járásbíróságnak: Űtet meg akarta ölni! Kihasgatta késsel! (Hazudott.) Hát osztán elitíltík, hogy felakasszák a magyar embert! Heeej! Mentek a zsidók! Olyan kövér is, alig bírt lípni, hogy hogyan akasszák a magyar embert? A zsidojír! 112