Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek V. (Jósa András Múzeum Kiadványai 32. Nyíregyháza, 1991)

ELŐSZŐ (Gyivicsán Anna)

vari István és Takács Péter - a nyíregyházi evangélikus németek sorsáról szóló - tanulmánya is, amelyben egyúttal bátran vitatkoznak Márkus Mihálynak e nagyrészt előbb elszlovákosodott, majd elmagyarosodott népcsoport eredetéről,letelepedéséről - eddig vallott nézeteivel is. Izgalmasan,újszerű témához nyúlt - éppen a munkaközösség által insprilálva - Ján KOST'ALIK földrajzkutató, aki azt vizsgál

ta,hogy az ökológiai környezet miként hatott az etnikum sorsának változására. Igaz, a szerző inkább csak a szlovákság számára eddig ismeretlen földrajzi-gazdasági környezet állapotát, változásait írja le. De talán majd egy újabb tanulmányában arra is kitér majd,hogy valóban játszhatott-e valamilyen kulcsszerepet ez a környezet a tirpákok gyors asszimilációjában. Ez a kötet teszi közzé Németh ZoJtan rendhagyó bibliográfiáját a tirpák kutatásokról,írásokról, hiszen a szerző értékelő-elemző módon, saját munkáiba beágyazva gyűjtötte össze,

s teszi közzé ezt a figyelemre méltó mennyiségű dokumentációt,amely új forrása lehet a további tirpák kutatásoknak is. A kérdés ugyanis nem kerülhető meg: hogyan tovább? Mit és miért, s hogyan kellene kutatni? Már fentebb is felmerült, hogy e kutatógyűjtő munkát a szervezőknek bátrabban, komplexebben kell a témájukat, az eredeti tematikus kitűzéseiket kibővítve továbbvinniük: elsősorban az etnikai változás útját feltárniuk, vagyis azt, hogy az a nyelv,az a kultúra, amelynek jellegét és tartalmát próbálták eddig leírni és bemutatni,miért is változott meg, milyen emberi és objektív tényezők játszottak szerepet.E problémakörből itt csak néhány példát említenék: A magyarországi szlovák nyelvszigetek között a 19. sz. második felétől Nyíregyházán csökkent a leg-