Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek V. (Jósa András Múzeum Kiadványai 32. Nyíregyháza, 1991)

ELŐSZŐ (Gyivicsán Anna)

radikálisabban a szlovákok száma, a népszámlálások alkalmával. Ezeknek az adatoknak a sokoldalú történeti-statisztikai és demográfiai elemzése révén talán általánosabb értelemben is fényt lehetne deríteni a kisebbségek asszimilációjának belső törvényszerűségeire. Talán nem is kellene ehhez új módszereket keresni, hiszen a városok belső demográfiai-etnikai változásairól kitűnő munkák láttak napvilágot a jeles Thirring Gusztáv tollából. Azóta senki nem nyúlt ehhez a témához. A nyíregyháziak példát mutathatnának Thirring újrafelfedezésével, a városukban bekövetkezett etnikai változások feltárásával. Ismert, hogy Nyíregyháza helytörténeti irodalma már a múlt század vége óta, mennyiségben is rangos helyet foglal el a magyarországi településekről szóló szakirodalmi leírások között. Úgy gondolom,hogy a munkaközösség fontos feladatához tartozhatna ennek az irodalomnak az újraértékelése abból a szempontból, hogy milyen helyet kapott - vagy nem kapott benne a tirpákság. S a példákat, feladatokat még tovább lehetne sorolni. Végezetül azonban még egy dologra szeretnék kitérni. Arra, hogy a nyíregyházi szlovákság múltjának feltárása nemcsak egy belső, a városnak és közösségének szóló feladat. A tirpákság múltjának komplex kutatása nem csupán a múlt feltárását, az önismeret erősítését szolgálja. Úgy vélem ugyanis, hogy az ilyen mikroregionális,egy város etnikai arculatára irányuló kutatás révén közelebb kerülünk egy mai kérdéshez is: hogy a város, a modern polgári, univerzálódó társadalmakban miképpen kell bánni, törődni a nemzeti kisebbségi közösségekkel, kultúrájukkal,hogy az ne váljon a változások - néha talán akaratlan áldozatává, ahogy az Nyíregyházán a szlovák nyelvvel és kultúrával megtörtént.