Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek V. (Jósa András Múzeum Kiadványai 32. Nyíregyháza, 1991)

Endreffy Zoltán: Az evangélikus tirpákok

élete is megváltozott.Nehéz szívvel mondtak le földjeikről és lettek termelőszövetkezeti tagok. A kezdeti - nagyon nehéz - évek után anyagi helyzetük megszilárdult az új körülmények között. A fiatalok nagy többsége a városban keresett és talált munkát. A tanyán a háztáji gazdaság sokat segített rajtuk.Ma már nagyon kicsi azoknak a százaléka,akik visszavennék a földet. Az egyházközség életében is nagy változások történtek. Az iskolákat államosították,fokozatosan megszűnt a hitoktatás. A gyermekekkel való kapcsolat egyre jobban meglazult. De nem szűnt meg a konfirmációi oktatás! A negyven év alatt egy évben sem lett a kon

firman

dusok száma száznál kevesebb. A tanyasi gyermekek 80-98 I-ban vettek részt az oktatáson. A városban sokkal rosszabb volt az arány. Az istentiszteleteken való részvétel erősen csökkent, üzemekben, hivatalokban, gyárakban dolgozó emberek nem mertek istentiszteletre járni, mert megfélemlítették őket. A félelem sokakat visszatartott a vallásos élet gyakorlásától. Sokan voltak olyanok, akik megtagadták eddigi vallásos világnézetüket és elfogadták a materialista, ateista világnézetet. Elhitték azt, hogy a szocializmus által a paradicsomi kor felé haladunk. Régen az emberek tradíció által lettek egyháztagokká. Most összeütközött bennük a kétféle világnézet.Kénytelen volt mindenki maga dönteni, hogy hisz vagy nem hisz Istenben. A korszak elején, a második világháború után közvetlenül,nagyon erős hitébresztő evangelizációs alkalmak voltak a gyülekezetben. Ezek is döntés elé állították az egyháztagokat. Nagy vizsga ideje volt ez a tirpákság é1etében.1956 után a kemény hivőellenes politika enyhülni kezdett. Erre az időre esett az életszínvonal emelkedése,több lett a szórakozási lehetőség; az is-