Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek V. (Jósa András Múzeum Kiadványai 32. Nyíregyháza, 1991)

Takács Péter - Udvari István: Németek Nyíregyházán a XVIII. század második felében

sa című tanulmányában a következőket fogalmazta meg: .. a 18. század első felében,az ellenreformáció éveiben Kassa városa is katolizált. Mint földesúr, az 1753-1754-es években erőszakkal kényszerítette a birtokában lévő,akkor még evangélikus falvakat a katolikus hit felvételére. így a szomszédos,eredetileg német lakosságú Myslavá-t (németül :

Deutschendorf, magyarul : Miszlókát) is kényszerítette, hogy térjen át a katolikus hitre. Végül is a lakosság megunva a sok zaklatást, mintegy 100 család,ismerve és bizakodva a Károlyi-féle pátenslevélben, szabad költözködési jogával élve,átköltözött Nyíregyházára. A miszlókai evangélikusok jövetelével Nyíregyháza lassan kialakuló etnikai arculata még színesebbé kezdett válni. A három nyelven (németül, szlovákul és magyarul) beszélő evangélikus miszlókiak felszívódtak. A városban lakó - inkább iparral és kereskedelemmel foglalkozó réteg elmagyarosodott, míg a gazdálkodó tanyalakók elszlovákosodtak. Ez a felszívódás magyarázza meg számunkra azt a körülményt,hogy a nyíregyházi tirpák családok közt olykor német hangzásúakkal is találkozunk. Elég ha itt a sok közül csak a következőket soroljuk fel:Ruman, Hajzer, Sulek, Petermann, Pampuch, Jeger, Lenhart, Scholz, Müller, Titz,Rissdorfer,Gerhard, Sraid, Sváb, Ai 1er, Winkler,Ozvald, Seier, Kulber, Tregjar, Harman, Hucman, Fur

man, Sturman, Gráf, Nyguth, Henzsel, Cigelbrenner stb. E családnevek közül már jónéhány ki is halt,igen sokat magyarosítottak a későbbi utódok. Szívósságukra azonban jellemző, hogy az evangélikus templomban a 19. század közepéig németnyelvű istentiszteletet is tartottak a lelkészek. A lelkészválasztás egyik igen fontos feltétele az volt, hogy a parókus lelkész németül is tudja szolgálni az igét".