Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek V. (Jósa András Múzeum Kiadványai 32. Nyíregyháza, 1991)

Takács Péter - Udvari István: Németek Nyíregyházán a XVIII. század második felében

Az állítás tetszetős és bizonyára igaz is, de szerzőnk megfeledkezett forrásadatolni gondolatmene­tét. Igaz, nem kell irattárak mélyét "fel búvárol ni**, hogy a gondolat forrásvidékére rábukkanjunk. A Bo­ro vszk y szerkesztette Abaűj-Torna vármegye és Kassa című monográfia 317. oldalán szószerint ez olvasha­tó: "... az ellenreformációkor... Kassa városa, mely már a XV. században földesura volt (mármint Miszló­kának -, a szerzők), kormányrendeletre felszólította őket az áttérésre. Egy részük engedett, de a másik rész inkább otthagyta Miszlókát és Nyíregyházára vándorolt,ahol a ma is virágzó evangélikus tót tele­pet alapította". * Azt ma már csak aprólékos levéltári vizsgálatok­kal lehetne megállapítani,hogy a monográfia 38 szer­zője közül 3 ki állította a miszlokiak Nyíregyházára telepedését, és az itteni "tót telep" felvirágozta­tását. Most azonban nem az a célunk, hogy kibányász­szuk a homályból Niszlóka község pársoros méltatójá­nak a nevét. Inkább azt kíséreljük meg felderíteni, valóban Nyíregyházára költöztek-e a miszlókiai evan­gélikus németek. Márkus Mihály állítása szerint mintegy 100 csa­lád fogott vándorbotot, és "szabadmenetelűek lévén", leköltöztek Nyíregyházára. Nem kizárt, hogy így tör­tént. 100 család azonban olyan mennyiségű szolgáló­nép, hogy elvesztésük még Kassa városa számára sem lehetett közömbös a 18. század derekán, mert Márkus Mihály azt is állítja, hogy 1753-1754 körül történt a "leköltözés". Mivel az állítást semmiféle direkt forrás ezi­deig nem támasztotta alá,érdemes körbejárnunk az in­direkt forrásokat. Fényes Elek 185l-es geográfiai szótára semmit nem tud erről a nagy elvándorlásról. Igaz, ő azt ál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom